Dualista istenhittel magyarázzák a második szfinxet

Basszám esz-Szammáa egyiptológus szerint a híres, félig oroszlán, félig ember testű szobor egyiptomi istenség volt, mellette pedig egy azóta nyomtalanul eltűnt másik szfinx állt. Elmélete ellentmond annak, amit évszázadokon át hittek, hogy csupán egyetlen hatalmas szobor őrizte a piramisokat.

A kutató szerint a két szfinx elmélete egybevág az ókori egyiptomiak dualizmusra épülő hitével. Egy nemrég tartott konferencián elméletét ókori egyiptomi feljegyzésekkel támasztotta alá, amelyek arról számolnak be, hogy a szfinx egy részét villámcsapás sújtotta. Szerinte ugyanis ez lehet a kapcsolat a második szfinxhez, amelyet szerinte az egyiptomi főisten átka miatt távolíthattak el.

"A Szakkarában, különösen a Vanisz pramisban talált pramisszövegek azt mesélik el, hogyan keletkezett a világegyetem az egyiptomiak szerint. Ez a felfogás a dualista hit alapja. A 600. számú kijelentés szerint Aton, az egyiptomi mitológia tökéletes és teremtő istene fiát, Sut, és lányát, Tefnut, hím és nőstény oroszlánként a világmindenség két szélső pontjára helyezte. Sunak a szájában tartva el kellett vinnie a napkorongot Tefnunak, aki ugyanígy cselekedett, így jött létre a Nap körforgása" - állítja.

Mivel a ciklus a napfelkeltét és a napnyugtát, az életből a halálba vezető utat jelképezte, a kutató szerint két szfinxnek kellett lennie. "A napkultusz esetében mindig egy hím és egy nőstény oroszlánról van szó, akik egymással szemben, egymás mellet, vagy egymásnak háttal állnak. A karnaki templom első pülonjáig (kettős kapu) vezető két, kosfejű szfinxsor, valamint a luxori templomhoz vezető emberfejű szfinxsor a dualizmust támasztja alá, de más bizonyítékokat is találhatunk, pl. Alsó- és Felső-Egyiptom kettős koronája, Ízisz és Ozirisz, Hathór és Hórusz."

De hová lett a nőstény szfinx - teszi fel a kérdést az egyiptológus. Szerinte a magyarázatot IV. Thotmesz ún. Álom-sztéléje rejti, amely két szfinxről számol be. A felirat szerint Keopsz fáraó, a Nagy Piramis építtetője, helyreállította a villámcsapás sújtotta szfinxet.

"A szfinx vizsgálata során kiderült, hogy a nyakán keletkezett sérüléseket kijavították. De azt is felfedeztük, hogy a villám a szfinx nyakán kívül egy fügefát, és egy a fa és a szfinx közötti tárgyat is megrongált, amelynek maradványai a Völgytemplom mögött fekszenek. A NASA Endeavour műholdjának felvételei is megerősítik a felfedezést. Nagyon is valószínű, hogy villám csapott a szfinxbe, mivel a szobrot gyakran ábrázolták kettős fémkoronával a fején, ami odavonzhatta a villámot" - véli Szammáa.

"Véleményem szerint az építményeket az oroszlán isteneknek ajánlották, akiktől támogatást vártak. A szfinx lábánál talált lerombolt templom és a második szfinx feltételezett helyétől nem messze fekvő Völgytemplom bizonyítja, hogy a két szobor istenséget ábrázolt. De arra is felhívnám a figyelmet, hogy a gízai fennsíkon lévő építmények egyikén sincsenek hieroglifák, így rejtélyek maradtak az Óbirodalom kora után élt egyiptomiak számára."