390 éve halt meg Shakespeare

Ismeretlen életű drámaíró

Shakespeare portré-vitája

1564. április 23-án született Stratford-on-Avonban. Apja kereskedő, kesztyűkészítő, a város tekintélyes polgáraként polgármester is volt néhány évig, anyja, Mary Arden nemesi család lánya. Nem tudjuk, a költő mit tanult, hogyan élt gyerekkorában, valamennyit biztos tudott latinul, akkor minden iskola e nyelvre épült. 18 évesen megnősült, a nála nyolc évvel idősebb Anne Hathaway-t vette el. A dolog sürgős lehetett, hisz néhány héten belül lányuk született. Később még két gyermekük lett, de akkori megélhetési forrásuk a mai napig nem ismert. Az bizonyos, hogy Shakespeare-t 1586-ban vadorzásért elítélték, a büntetés elől elhagyta a várost, s csak majd harminc év múlva tért vissza. Talán hajós vagy kereskedő volt, esetleg Itáliában is járt, olaszul biztosan olvasott - sok mindent félreértve. Legtöbb vígjátéka valószínűleg ennek hatására játszódik olasz környezetben.

1589-ben bukkant fel Londonban, a színielőadások alatt a nézők hintóit és lovait őrizte. Következő státusa "contaminator" azaz dramaturg volt, a benyújtott drámákból előadható anyagot szerkesztett. Ezután statisztált, majd kisebb szerepeket játszott, végül írta őket. Az 1590-es évektől az 1610-es évek elejéig színész, rendező, színigazgató volt, de elsősorban drámaíró.

Szonettjei kéziratban terjedtek az irodalmat kedvelők közt - bár csak 1609-ben adták ki őket. Azt sem tudjuk, valójában hány drámát írt, mert a hivatalos kánonban szereplő 37 darab közül valószínűleg jó pár vagy nem az ő alkotása, vagy csak végső formába öntötte mások műveit. Ilyen a VIII. Henrik, a Titus Andronicus, a Periklész. A Sir Thomas Moore-t négy szerző közösen írta, s gyanítható, hogy mely részletek származnak Shakespeare-től. A két veronai nemes, vagy a Cymbeline sem éri el a nagy drámák színvonalát, de a nevével fémjelzett művek közül legalább 25 hiteles, s megjelenésük óta a műfaj csúcsait jelentik. A gyengébbek kollektív munkák lehetnek, de a nagy művek mindenképpen az övéi.

Műveinek sorrendjét, keletkezésük időpontját csak hozzávetőlegesen lehet meghatározni. Első korszakában olaszos komédiákat (Tévedések vígjátéka, A makrancos hölgy, Lóvátett lovagok, A két veronai nemes) és történelmi darabokat (VI. Henrik I-III. rész, III. Richárd) írt. A második a Rómeó és Júliával kezdődik, ide tartozik a Sok hűhó semmiért, a Szentivánéji álom, a Windsori víg nők, az Ahogy tetszik, a Minden jó, ha a vége jó, A velencei kalmár; a királydrámák közül a II. Richárd, a János király, a IV. Henrik I-II. része és az V. Henrik. A százéves háborút s a rózsák polgárháborúját érezhetően udvari elvárásra idézte fel.

1. Ismeretlen életű drámaíró
2. Aki nélkül szegényebb lenne a világ