Budapest, a sportfőváros: az úszósapkától a vívótőrig
2020. július 20. 14:54 Nagy Imre
Korábban
Biztos kéz, kötélidegek, vasakarat
Egy évig szakadatlanul dörögtek a fegyverek, majd hirtelen csönd lett. Hosszú csend. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése után Magyarországon átvitt és valós értelemben is elhallgattak a fegyverek. A sportfegyverek is.
Az addigra már virágzó sportlövész-egyesületeket feloszlatták, a lőtereket bezárták, a császári és királyi hadseregen kívül jóformán egy dugós puska sem sülhetett el. Közel 10 évnek kellett eltelnie, hogy a pesti egylet újra lövöldét nyithasson 1857-ben, a mai napig erre emlékeztető nevű Lövölde téren.
Három évvel később Budán is nyílhatott lőtér, s végre megtört a jég, megtarthatták az első nyilvános lövészünnepélyt. Az 1867-es kiegyezés azután további enyhülést hozott, s nagyjából innen számítható a magyar sportlövészet igazi megszületése, a lőterek reneszánsza.
A már csak utcanevekben élő lőterek közül az üde kivételt a Fehér úti lőtér jelenti, amely nemcsak évtizedeken át adott otthont a sportlövőknek és az öttusázóknak, hanem jelenleg is átfogó megújulás, modernizálás alatt állva szolgál Nemzeti Lőtér néven. Példakép pedig akad bőven, akiknek nyomán új sikeres képviselői nőhetnek fel itt a magyar sportlövészetnek.
Elsőnek mindjárt Prokopp Sándor, aki 1912-ben Stockholmban szerzett először magyar aranyérmet lőfegyverrel a kézben.
Biztos kéz, kötélidegek, vasakarat – és jóstehetség. Hogy az előbbi három tulajdonságon kívül miért lehet szükség a negyedikre is egy sportlövő esetében, arra pedig egy másik legenda, Takács Károly a példa. Tehetséges sportlövőként, hivatásos katonaként szenvedett tragikus balesetet 1938-ban, amikor egy hadgyakorlaton egy felrobbant gránát levitte jobb kézfejét.
Takács nem adta fel, megtanult ballal lőni, s hiába maradt ki két olimpia a II. világháború miatt, 1948-ban Londonban ott volt a lőállásban, s nyert! Csak neki nem jelentett ez meglepetést, mert a dobogón a belső zsebében ott lapult a jó előre megírt győzelmi beszéde. Négy év múlva pedig – mindeddig egyedüli magyar lövőként – mindezt megismételte, beszéddel együtt.
Azzal a különbséggel, hogy előre megjósolta, hogy a helsinki olimpián csakis ő vagy a végül valóban mögötte végző tanítványa, Kun Szilárd nyerheti az arany-, illetve az ezüstérmet. Így azután ismét előre megírta a beszédet. Mindkét változatban. A fantasztikus sportember emlékét a kormányzati tervek szerint egy 21. századi igényű, megújuló létesítmény, a Takács Károly Nemzeti Lövészeti Központ is őrzi majd.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
hadtörténet
- Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat
- A háború legfiatalabb katonája is küzdött a somme-i csatában
- Egyetlen hajót sem süllyesztett el a rettegett német monstrum, a Tirpitz
- Nem Hunyadi Jánoson múlott a tragikus kimenetelű várnai csata
- Bár tudomására jutott, nem tett jelentést a Hitler ellen készülő merényletről Erwin Rommel
- Szerencsés véletlen következtében nyerte meg Hódító Vilmos a hastingsi csatát
- Elsöprő győzelmet arattak Kenyérmezőnél Kinizsi Pál csapatai
- Angolnak született, de a magyar szabadságért küzdött Guyon Richárd
- Hét híres levert felkelés
- Koholt vádak alapján hurcoltak kényszermunkára több százezer embert 14:20
- Művészfeleségek munkáiból készít kiállítássorozatot a szentendrei Ferenczy Múzeum 12:20
- Ritka Caravaggio-festményt állítottak ki Rómában 11:20
- Már az első percben gólt rúgott az Aranycsapat az évszázad mérkőzésén 08:20
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére tegnap
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán tegnap
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király tegnap
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában tegnap
