Az utókor művészei mind mást és mást láttak Nagy Sándor legendás alakjában

A pitbull és Andy Warhol

Diogenész és Nagy Sándor találkozásának – sokféleképpen értelmezhető – története is közkedvelt témát jelentett a festők számára. Az anekdota plutarkhoszi változata szerint Szinópéi Diogenész volt az egyetlen a neves filozófusok és államférfiak közül, aki nem kívánt szerencsét Nagy Sándor perzsák elleni hadjáratához.

Ezért az uralkodó maga kereste fel Diogenészt, akinek felajánlotta, teljesíti egy kívánságát. A sziesztájában megzavart filozófus csak annyit kért, álljon el az útból, mert eltakarja a Napot. A történet már a középkori gondolkodók körében is nagy népszerűségnek örvendett, akik azt a tanulságot szűrték le belőle, hogy egyedül Isten adhatja meg azt, ami igazán fontos az életben.

Sebastiano Ricci: Nagy Sándor és Diogenész (1700k.)

Hendrik Heerschop holland festő 1661-es képén csípőre tett kézzel ábrázolta a Diogenész előtt álló Nagy Sándort. Az egyik legnagyobb francia szobrász, Pierre Paul Puget 1680 környékén készített domborművén a makedón király és katonái gőgösen tekintenek le a nyomorult öregemberként ábrázolt Diogenészre, így a mű – Le Brun sorozatának ellentéteként – akár XIV. Lajos, vagy a korabeli udvari társadalom kritikájaként is értelmezhető.

A legszokatlanabb ábrázolás kétségtelenül Edwin Landseer angol festőé, aki 1848-as munkájában kutyákkal helyettesítette be a szereplőket: Nagy Sándor arrogáns bulldogként áll a keverék-Diogenész előtt. Érdekesség, hogy a festmény ihlette az 1955-ös Disney-rajzfilm, a Susi és Tekergő két emberi tulajdonságokkal rendelkező kutya főszereplőjének alakját.

Pierre Puget (1620-1694): Nagy Sándor és Diogenész

Mint láthatjuk, Nagy Sándor alakja még a 19-20. század művészetére is hatással volt, ám alakját egyre kevesebben tartották figyelemre méltónak. A kivételek közé tartozik Gustave Moreau, a szimbolizmus egyik legjelentősebb alkotója, akinek festménye a hüdaszpészi győzelem utáni jelenetet vitte vászonra.

Az álomszerű képet sokan a szürrealista ábrázolásmód egyik előfutárának tekintik. A 19. század végén az impresszionizmust és az expresszionizmust elegyítő Lovis Corinth karolta fel Diogenész és (a sisakban ábrázolt) Nagy Sándor találkozásának témáját, a 20. században pedig még a pop-art királya, Andy Warhol is elkészítette a maga Nagy Sándor-sorozatát.

1. Az igazi Alexandrosz
2. Rajongó uralkodók
3. Nagylelkű művészetpártoló
4. A pitbull és Andy Warhol

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

13. Rendi törekvések Magyarországon, a magyar rendek és a Habsburg udvar konfliktusai a 17–18. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• A legenda szerint a tokaji aszút is a szegény fiatalokat gyámolító Lorántffy Zsuzsanna találta fel
• A hadiadó-emelés kompenzálásaként hozhatta létre a Szent István-rendet Mária Terézia
• Rákóczi nem kért a békefeltételekből, beleegyezése nélkül tették le a kurucok a fegyvert
• Birtokaik és családjuk jövője is odavesztett a Wesselényi-összeesküvés halálra ítéltjeinek
• Világhírű tudóst is Magyarországra csábított Lorántffy Zsuzsanna
• A lakosság elkeseredettségére alapozta felkelését Bocskai István
• Vitáik miatt nyílt háborúba kezdett öccsével Rudolf király
• Bocskai István Habsburg-ellenes felkelése olyan sikeres lett, hogy hajdúi már Bécset fenyegették
• Valóban vadászbaleset áldozata lett Zrínyi Miklós?