Az ókori Görögországban a nők helyett inkább a férfiak társai voltak az ölebek

A hűséges kutyák a családi étkezéseken is részt vettek

A családi kutya

A közhely dacára, miszerint a kutya az ember legjobb barátja, kapcsolatunk ezekkel a szerény állatokkal a történelem során számos változáson ment át. Míg a modern nyugati kultúra sokszor humanizálja a bundás családtagokat, emberi neveket adva nekik és ruhákba öltöztetve őket, más kultúrákban tisztátalannak, sőt tabunak tekintik őket. Vegyük ehhez hozzá a kutyák gasztronómiában elfoglalt helyét, és nyilvánvalóvá válik, hogy nem pusztán barátainkról és kollégáinkról van szó, hanem az emberek és állatok közötti bonyolult társadalmi viszonyrendszerek egy apró szeletének képviselőiről.

Érzékletesen jelenik meg a hűséges és odaadó családi kutya képe Homérosz Odüsszeiájában (XVII. ének, 290–327). Amikor Odüsszeusz hírhedt nehézségekkel tűzdelt utazása végén hazaérkezik Ithakába, nem fedi fel kilétét, és koldusnak álcázza magát. Találkozik régi barátjával, a disznópásztor Eumaiosszal, aki nem ismeri meg. Ahogy közelednek a palotához, Odüsszeusz észrevesz egy leromlott, bolhás kutyát, aki egy félreeső sarokban hever.

Hermész védelmezi az álcában járó Odüsszeuszt

A kutya Argosz volt, akit Odüsszeusz nevelt kölyökkorától fogva, és húsz éven át várta gazdája hazatérését. Odüsszeuszt megpillantva Argosznak csak annyi ereje volt, hogy lekonyítsa fülét és megcsóválja farkát, gazdája pedig nem tehetett többet egy könnycsepp elmorzsolásánál, hogy le ne leplezze magát. Ahogy Odüsszeusz elhaladt mellette, Argosz visszafeküdt és kilehelte lelkét, miután teljesítette kötelességét, megvárva gazdája visszatértét.

Míg az ókori Görögországban a leggyakrabban ábrázolt kutya a vadászkopó volt (Argosz maga is efféle volt), a görögök legalább ugyanannyira kedvelték a kisebb termetű kutyákat is, amelyek kényelmesen elfértek volna egy retikülben. Ezek közül a legelterjedtebb a máltai kutya volt, a mai máltai selyemkutya őse. A gyakran „kis törpe” becenéven emlegetett máltai egy zömök, hosszú szőrű fajta volt, görbe farokkal és a törpespicchez hasonló fejjel.

A modern kifejezéssel ölebnek nevezett máltait gazdája könnyűszerrel magával vihette bárhova, de a modern sztereotípiával szemben, amely szerint az efféle kutyák jellemzően nőkhöz tartoznak, a máltait főleg férfiak tartották. Athénaiosz a gümnaszionba tartó férfiak mögött ügető kutyákról ír, Aiszóposz pedig megemlíti, hogy némelyek még a hosszú hajóutakra is magukkal vitték kutyájukat. Bár a fajtát egyértelműen társállatként tartották, a máltai kutyának megvolt a haszna is: idősebb Plinius állítása szerint szokás volt a fájdalmakban szenvedők hasára tenni őket, így csillapítva a kínokat.

Temetési sztélén búcsúzik egy fiú és egy férfi – és egy kutya

Számos forrás ír a család kedvencének elvesztésével járó fájdalomról; a legérzékletesebbek ezek közül talán az eltávozottnak szentelt epigrammák. A legkorábbi formális kutyatemetést a római kori történetírótól, Plutarkhosztól ismerjük, aki megörökítette Xanthipposz kutyájának történetét. Az állat, aki nem bírta elviselni, hogy elszakadjon gazdájától, annak triérésze után úszott az Athént Szalamisz szigetétől elválasztó szorosba (ez az i. e. 480-as szalamiszi csatára való felkészülés alatt történt). A kutya partra sodródott a szigeten, ahol belepusztult a kimerültségbe, és szertartásosan eltemették a helyen, amit Plutarkhosz idején a Kutya Sírdombjaként ismertek.

Az ismert epigrammák legtöbbje ennél későbbről, a hellenisztikus és római időkből származik, de ugyanazt a kutyákhoz fűződő kapcsolatot tükrözik, mint Homérosz Argosza: „Te, aki elhaladsz az úton (…) kérlek, ne kacagj, bár egy kutya sírja ez; könnyek hullottak értem, gazdám keze takart be földdel, és ő véste e szavakat is síromra.”

1. A családi kutya
2. Munkakutyák
3. Kutyák a vallásban, az orvoslásban és a konyhában

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

7. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban
II. Népesség, település, életmód

• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• Lelkiismereti és erkölcsi kérdésnek tekintette az amerikai elnök a Szent Korona visszaszolgáltatását
• Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?
• A Népliget és a Margitsziget is szóba került, mint az Úttörővasút lehetséges helyszíne
• Ilyen az, ha csináljuk a fesztivált – koncertfotók a ‘80-as évekből
• Ledobni a vörös nyakkendőt – ilyenek voltak a szocialista úttörőtáborok
• Kilincs a túloldalon
• Az én 89-em
• Benzininjekció, néma talpak és Mengele – ártatlan volt-e Tóth Ilona?