2021. tavasz: Híres testvérek árnyékában
ITT támogathatsz bennünket

Az ókorban az európai kultúráktól sem álltak távol az emberáldozatok

2021. február 28. 16:27 Múlt-kor

Az ókori Mediterráneumtól a maják Amerikájáig egyetlen civilizáció sem mulasztotta el alkalmazni az istenek iránti tisztelet lerovásának legszélsőségesebb módját, az emberáldozatot. Még az őslakosokat tűzzel-vassal irtó konkvisztádor, Hernán Cortés is megdöbbenve írt az áldozataikat élve kibelező aztékokról, akik Tenochtitlánban Quetzalcoatl, a tollas kígyóistenség tiszteletére rendezett ünnepségek alkalmával 24 óra alatt akár 20 ezer embert is megölhettek. Az aztékokon kívül más amerikai népek is hoztak emberáldozatot − többek között a maják. Felmerülhet a kérdés: mi késztette a Kolumbusz előtti időkben élő népeket társaik lemészárlására? A válasz könnyen megfogalmazható: a 16. század eleji Amerika csupán késésben volt a világ többi részéhez képest.

festmény
Emberáldozat Tahitin, James Cook útjának leírása alapján

Vérszomjas istenségek

Az ókorban, azaz Cortés előtt 1500–2000 évvel az öreg kontinensnek is megvoltak a saját Quetzalcoatljai: az emberek egykoron kegyetlennek és vérszomjasnak képzelték az isteneket. Ezt alátámasztó bizonyítékokkal a régészet szolgál, de írott források is rendelkezésünkre állnak. Az ókori, általában görög–római szerzők egy olyan világban éltek, amelyekben a rivális népek a legvérszomjasabb módszereket alkalmazták; és mivel szinte minden nép egykoron Róma ellensége volt, nincs hiány a témával kapcsolatos írásokból sem.

Britanniában, írja Tacitus, a britonok „szent dolognak tartották az oltárok rabok vérével történő beterítését, és úgy vélték, az emberi belek segítségével kommunikálhatnak isteneikkel.” A fogságba ejtett ellenfelek áldozatként való rituális felhasználása Itáliában is szokássá vált az etruszkok körében: „307 fogságba esett római katonát öltek meg brutális kegyetlenséggel” – írja Titus Livius a Tarquiniusok, Róma etruszk uralkodói családja kapcsán.

A mai Franciaország területén ugyanez volt a helyzet. Julius Caesar a De bello gallico című, a gall háborúról írt feljegyzéseiben ez olvasható: „Hatalmas, vesszőből fonott szobrokat állítanak, amelyeket élő emberekkel töltenek meg, és meggyújtanak, hogy azok a lángok között veszítsék életüket.” Általában az áldozatokat az elítéltek, főként a vagyon ellen elkövetett bűnökért felelősök közül választották ki, „de ha belőlük hiány volt, ártatlanokat is feláldoztak.”

A latin szerzőket olvasva − a kutatók szerint − világossá válik, hogy a kegyetlen rítusok lépésről lépésre értek véget Róma civilizatórikus és „humanitárius” terjeszkedésének következtében.

Ez különféle módokon nyilvánult meg. Britanniában Nero császár uralkodása idején egy kormányzó, Suetonius Paolinus például erdőirtási politikát hirdetett, ugyanis a Brit-szigeteken élő törzsek az erdőkben tartották véres rítusaikat, a mai Franciaország területén pedig Caesar úgy szabadította meg a gallokat a barbároktól, hogy – idősebb Plinius számításai szerint – 1 192 000-et megöletett közülük. A legdrasztikusabb intézkedés színtere azonban Karthágó volt, amelyet Róma a gyökeres változás érdekében teljesen elpusztított.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. tavasz: Híres testvérek árnyékában
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Azték templomi áldozat a Codex Magliabechiano néven ismert, a korai spanyol gyarmati periódusban készült képes azték kéziratbólA gallok által emberáldozatokra használt szalmából font ember 19. századi elképzeléseA Kr. e. 4. századból való, Baal Hammont ábrázoló szobrocska TunéziábólGyermekáldozat bemutatása Molochnak, az ammoniták egyik istenének. Moloch kultusza a föníciaiaknál, a kánaánitáknál, és más népeknél is kialakult a Földközi-tenger keleti medencéjében, illetve Észak-Afrikában.„Áldozatok behajtása Baal tüzes szájába” egy 19. századi metszeten, amely Henri-Paul Motte festménye alapján készültVesta papnője áldozatot mutat be egy 19. századi metszeten
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár