Átok, igézet, szerencsétlenség: misztikus erővel bír a „gonosz szeme”
2018. március 23. 17:39 Jeki Gabriella
Korábban
Egy szemet egy másik szemért
A gonosz szemekhez kapcsolódó hitvilág meghaladta azonban a puszta babona fogalmát, számos híres gondolkodó „igazolta” a létezését. Az egyik legjelentősebb példa erre az időszámításunk kezdetén élt, híres görög filozófus és krónikás, Plutark, aki egyik munkájában tudományos magyarázatot is megfogalmazott: mégpedig, hogy az emberi szem képes olyan, láthatatlan energiákat kibocsátani, amelyek bizonyos esetekben elég erősek ahhoz, hogy megöljék a gyermekeket vagy a kis állatokat. Mi több, Plutarkhosz még azt is állítja, hogy bizonyos emberek még az átlagnál is erősebb képességgel rendelkeznek. Ráadásul olyan emberek csoportjait is idézi, akik a Fekete-tenger déli oldalán élnek, és akik nincsenek is annak a tudatában, hogy átkot adnak. Plutarkhosz kutatásai emellett arra is rámutatnak, hogy az átok szórásában a kék szeműek a legügyesebbek, ám valószínűleg azért, mert ez genetikai ritkaságnak bizonyult a Földközi-tenger térségében.
Bár az elmélet, amely szerint egyes emberek másoknál erőteljesebb igézetre képesek, elég gyakori a gonosz szemének tanulmányozásában, mégsincs mindig bizonyított összefüggésben azzal a hatalmi képességgel, ami benne rejlik. Egyes kultúrák tagjai mondjuk képesek arra is, hogy az átkot egyfajta „szerencsétlen teherként” átadják. Elworthy például említést tesz egy olyan régi, lengyel népmeséről, amely egy olyan emberről szól, akinek a tekintete olyannyira erős igézettel bírt, hogy inkább kivájta a saját szemeit, mert nem akarta tovább terjeszteni a szerencsétlenséget.
A leginkább széles körben az a hit terjedt el, hogy az erre alkalmas emberek a pillantásukkal képesek katasztrofális következményeket előidézni, és ezért sem meglepő, hogy ezek az ősi civilizációk kerestek egy olyan eszközt, amivel úgymond visszavághatnak. Ez pedig a ma is ismert nazar amuletthez vezetett.
„A szem talizmánok legkorábbi változatáért Krisztus előtt 3300-ba kell visszanyúlunk” – mondja dr. Nese Yilidran, az isztambuli Bahçeşehir Egyetem művészettörténelem professzora a BBC-nek. – „Ezeket a szerencsetárgyakat Tell Brakban, az egykori Mezopotámia egyik legrégibb városában fedezték fel, amely a mai Szíria területén fekszik. A területen néhány absztrakt alabástriai bálvány került felszínre, karakteres és jól felismerhető, bemetszett szemekkel.”
Ám miközben úgy tűnik, hogy ezek a gonosz szem kultuszának legrégebbi bizonyítékai, mégis messze vannak attól a tipikus kék üvegtől, amelyet ma is ismerünk. A legkorábbi amulettek megjelenésére ugyanis egészen az 1500-as évekig kellett várniuk a Földközi-tenger térségében élőknek. „Az Égei-szigetekről származó és a kisázsiai üveggyöngy megjelenése közvetlenül függött magának az üveg gyártásának a fejlődésétől” – magyarázza Yildiran. – „Ami a kék színt illeti, az első tárgyak abból az egyiptomi mázas iszapból származnak, amelyek nagy mennyiségű oxidot tartalmaznak; az amulettek kiégetése után a réz és a kobalt pedig kék színt ad.”
Yildiran itt az Egyiptomban feltárt kék „Hórusz kék szeme” névre keresztelt medálokra hivatkozik, és kijelenti, hogy ezek voltak valamilyen módon a leginkább befolyással a modern nazar elődjeire. Szerinte a korai török törzsek nagyon megbecsülték ezt a kék árnyalatot, mert így tudtak kapcsolatba kerülni az égi istenségükkel, Tengrivel (aki hitük szerint nem a semmiből teremtéssel, hanem a meglévőből való készítéssel hozta létre a világot), és valószínűleg ezért is választották a kobalt és réz ötvözetét.
A kék gonosz szem szimbólum gyöngyei hamarosan széles körben terjedtek el a térségben, amelyet a föníciaiak, az asszírok, a görögök, a rómaiak és a törökök is előszeretettel használtak. Habár elsősorban a Földközi-tengeren és a Levantén (ez mai Szíria, Libanon, Izrael, Palesztina és Jordánia területének felel meg) vált az emberek mindennapjainak szerves részévé, kereskedelem útján és a birodalmak terjeszkedésén keresztül ezek a szerencsetárgyak kezdtek elterjedni a világ különböző területein.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Egyesült Államok
- Hiába szereztek fegyvereket, mégsem tudtak megszökni a rabok az Alcatrazból
- Gyakran merített ihletet gyilkossági ügyekből a thriller mestere, Alfred Hitchcock
- A detektívek soha nem hagyták abba a nyomozást Butch Cassidy és bűntársa után
- A Kongresszus csak vonakodva adott támogatást Morse forradalmi találmányához
- Halála után évekig rebesgették Lincoln gyilkosáról, hogy még mindig életben van
- Kizárták a pártból az amerikaiakkal barátkozó szovjet katonákat
- Hiába szereztek fegyvereket, mégsem tudtak megszökni a rabok az Alcatrazból 19:05
- Több ezer harckocsit és repülőgépet vetettek be a szovjetek Berlin elfoglalásához 17:05
- Dél-Amerikába kalauzolja a látogatókat fotókiállításain a Néprajzi Múzeum 11:20
- A festészet mellett a háború művészete is foglalkoztatta Leonardo da Vincit 09:50
- Óriási reklámkampány készítette elő a millenniumi ünnepségeket 09:05
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága tegnap
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont tegnap
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét tegnap