A szerzetes kalóztól a bosszúálló fríz óriásig: öt legendás törvényen kívüli hős a középkorból
2021. január 18. 18:13 Múlt-kor
Korábban
Az óriás: Pier Gerlofs Donia
A mai Hollandiához tartozó Frízföldről származó Pier Gerlofs Doniát szülőföldjén napjainkban is csak „Grutte Pier” vagy „Greate Pier” (Nagy Pier) néven emlegetik. Alakját számos legenda övezi – a későbbi századok során azt állították a széles vállú, sötét hajú, szakállas férfiról, hogy „toronymagas” volt, és „erős, mint egy ökör”.
A legelterjedtebb beszámolók szerint 1515-ben óriási igazságtalanság érte – a Fekete Gárda nevű hírhedt szászföldi zsoldoscsapat tagjai megerőszakolták és megölték feleségét, Rintze Syrtsemát, továbbá felégették az egész települést, Kimswerdet. Nagy Pier bosszút esküdött, és egy Habsburg-ellenes felkelés élére állt – a tengeren.
Embereivel az Arum Fekete Reménysége (Arumer Zwarte Hoop) nevet vették fel, és a Habsburg-párti holland, illetve burgundiai hajókat támadták. Olyannyira hírhedtté vált a Fekete Reménység kalózkodása, hogy Rotterdami Erasmus is kritizálta Nagy Piert írásaiban.
1517-ben embereivel egy szárazföldi hadműveletben is részt vettek, miután több mint 4000 szövetséges katonát tettek partra és feldúlták Medemblik városát – Pier az itteniekben látta az okát otthona korábbi szász megszállásának.
Nem tarthatott azonban örökké a sikeres ellenállás, és Pier megfáradva átadta parancsnokságát egyik társának, Wijerd Jelckamának. Élete utolsó éveit Sneek városában élte le békében, és 1520-ban halt meg. Napjainkban a leeuwardeni Fries Museumban ki van állítva egy 213 centiméter hosszú, 6,6 kilogramm tömegű kard, amely a hagyomány szerint Pieré volt – az óriási fegyvert állítólag mindössze hüvelyk-, mutató- és középső ujja között forgatta játszi könnyedséggel, és akár több embert is le tudott fejezni egyetlen suhintásával. Sneek városházában található egy nagyméretű sisak, amely állítólag szintén Nagy Pieré volt.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
- A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
- Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
- Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
- Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
- A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
- Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
- Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
- Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?
- Ferenc Józsefet is elkápráztatta a Lumière testvérek mozgóképelőadása tegnap
- Manstein tábornok terve vitte sikerre a Franciaország elleni német hadjáratot tegnap
- Sokáig tagadta a maffia létét az Egyesült Államokban az FBI legendás vezére tegnap
- Együttműködésről állapodott meg a Magyar Nemzeti Levéltár és a Magyar Batthyány Alapítvány tegnap
- A Rubik-kocka lesz a pécsi Zsolnay Fényvesztivál versenyének fő témája tegnap
- Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye is megtekinthető a PIM kiállításán tegnap
- Végrendeletében tiltotta meg Fred Astaire, hogy életéről film készüljön tegnap
- Versenyt futottak a nagyhatalmak a német tudósokért a 2. világháború után tegnap