2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

A pápa is támogatta a templomosok lemészárlását

2022. szeptember 14. 18:10 Múlt-kor

A pápa megpecsételi a rend sorsát

1312 márciusában V. Kelemen végül bejelentette döntését: a vallomások és egyéb bizonyítékok alapján „sérthetetlen és örök érvényű rendelettel” feloszlatja a rendet.

Ez azonban nem jelentette a templomosok ügyének végét. Voltak még elvarratlan szálak, közük maga az idős Jacques de Molay nagymester, aki továbbra is Párizsban raboskodott. Újabb két évvel később, 1314 márciusában Molay-t három másik magas rangú templomos vezetővel együtt a Notre-Dame székesegyház elé vezették, ahol a pápa által kinevezett három bíborosra várt a feladat, hogy ítéletet hirdessen felettük.

Az esemény azonban nem úgy zajlott, ahogyan azt eltervezték. Amikor a bíborosok kihirdették, hogy mind a négy férfit életfogytiglani börtönbüntetésre ítélik, a nagymester és egyik társa ellenkezni kezdett, igazságtalannak nevezve az egész procedúrát, és ártatlanságukat hirdették. Évszázadokkal később derült fény csupán arra, Molay és társa miért lepődhetett meg ennyire a bíborosok ítéletén.

2001-ben a vatikáni titkos levéltár munkatársa, Dr. Barbara Frale paleográfus egy helytelenül besorolt középkori dokumentumra bukkant: az 1308 augusztusában keletkezett iratot azóta csak Chinon-pergamennek nevezik. A pergamen leírja Molay és több más magas rangú templomos kihallgatását, amelyet a pápa küldöttei végeztek Chinon városában. A kihallgatás során a kereszt megtagadásáról, szodómiáról és szájon csókolásról kérdezték őket – és a dokumentum azt is rögzíti, hogy vallomását követően Molay bűnbocsánatot nyert az egyháztól. A Chinon-pergament a Vatikán 2007-ben hozta nyilvánosságra.

1314-ben ehhez képest még az életfogytiglani börtönbüntetés sem volt elegendő IV. Fülöpnek: miután értesült Molay tiltakozásáról, megparancsolta, hogy őt és társát még aznap este égessék meg. Jacques de Molay-en és a többi máglyahalált halt templomoson kívül sokan haltak bele fogva tartásuk kegyetlen körülményeibe, illetve a kínzásba, amelynek azért vetették alá őket, mert nem voltak hajlandók beismerni az általuk el nem követett bűnöket.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
VIII. Bonifác pápaIV. (Szép) FülöpA strappado működéseV. Kelemen pápaJacques de Molay és társa halála egy középkori miniatúrán

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár