A legkisebb sértésért is kivégeztette alattvalóit „Afrika Napóleonja”

A kitaszított fiú

Saka 1787 körül született Szenzangakhona zulu törzsfőnök és a szomszédos langeni klánból származó Nandi királyné fiaként. Egy népszerű legenda szerint Saka fogantatása „tilosban” történt, amikor szülei még nem voltak házasok – az ifjú párok házasság előtt szokás volt részt venni az úgynevezett „uku-hlobonga” nevű rituáléban, amely szexuális jellegű volt, a közösülés azonban tiltott volt.

Mind Szenzangakhona, mind a zulu vének eleinte tagadni próbálták Nandi terhességét – a leendő férj azt állította, felesége hasának domborodását az „isaka” nevű bélparazita okozza. A megszületett gyermek neve így egész életére törvénytelen gyermekként jelölte meg őt.

Sakát hatéves korában – édesanyjával együtt – elűzték édesapja udvarából, majd pedig édesanyja családjából is, és egy harmadik törzsben, a mthethváknál találtak otthonra.

Kamaszként Sakát a többi fiúhoz hasonlóan egy úgynevezett „amabuthóba” osztották be, amely a szükségtől függően volt katonai, rendőri, vadász- vagy munkásegység. Saka felkeltette s mthethva törzsfőnök, Dingiszvajo érdeklődését, és a férfi egyfajta mentorrá vált az ifjú számára.

A későbbi hadvezér a háborúzásba 21 évesen kóstolt bele először. Eddigre 190 centiméter magas, erős harcossá érett. Társaihoz hasonlóan három „aszegájjal” (hajítólándzsával) és egy embermagasságú ovális pajzzsal harcolt, lenge ruházata állati bőrökből készült, lábára pedig marhabőr sarut húzott.

A törzsek közötti konfliktusok ekkoriban jobbára erőfitogtatásból álltak, igen kevés valódi vérontással. A szemben álló felek 40-50 méter távolságra sorakoztak fel, és addig hajigálták lándzsáikat egymás felé, míg az egyik oldal vissza nem vonult. Ha üldözőbe is vették őket a győztesek, mindenképpen megkímélték azok életét, akik eldobták fegyvereiket.

Saka hamar kimutatta rátermettségét a harcra, és saját szája íze szerint módosított is felszerelésén. Elsőként a jobb egyensúlyozás érdekében saruitól szabadult meg, és mezítláb vonult a csatatérre. Gyorsabban, ügyesebben mozogva hamar közel tudott férkőzni az ellenséghez, és saját pajzsával félrelökve a vele szemben álló harcosét, hogy lándzsájával leszúrja.

A hosszú aszegáj helyett Saka idővel egy rövidebb és vastagabb szárú fegyvert készített magának, amely jóval alkalmasabb volt a közélharcra. Az „iklva” nevet adta neki – állítólag a hangra utalva, amelyet a megszúrt testből kirántva kiad.

Harcostársai Sakát elnevezték Nodumehlezinek, amely név annyit tesz, „aki ültében megrengeti a földet”.

1. A kitaszított fiú
2. Szüntelen háború

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód

• Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
• Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
• Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
• Így került Erdély 100 éve a románokhoz
• Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
• Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
• Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai