2021. ősz: A Kádár-korszak kétarcúsága
ITT támogathatsz bennünket

A kultúrmisszió nevében pofonokat is osztottak, mégis egy nemzedék lelt otthonra az Ifiparkban

2021. szeptember 23. 17:04 MTI

37 éve, 1984. szeptember 23-án zárt be a legendás Budai Ifjúsági Park, amely húsz éven át volt a fővárosi fiatalság szórakozóhelye. 1980 májusában, a tízezer ember részvételével megrendezett Edda-koncerten öt fiatal sebesült meg, amikor a bejárat melletti kőkorlát leomlott: a szerencsétlen baleset előrevetítette a létesítmény további sorsát. 

Ifipark
„A kulturáltan szórakozó magyar ifjúság” az Ifiparkban, 1963 (Kép forrása: Fortepan / Szalay Zoltán)

A Budai Ifjúsági Park 1961. augusztus 20-án nyitotta meg kapuit, miután a Fővárosi Tanács a KISZ rendelkezésére bocsátotta a háborúban súlyosan megrongálódott, majd közmunkával helyreállított Várkert Bazár területét.

Az akkori hatalom nem tudott és nem akart lemondani arról, hogy a fiatalokat neveljék, irányítsák, műveljék, hogy még a szórakozás és a szabadidő eltöltése is irányított, kontrollált keretek között maradjon. A park így csak szigorú szabályok szerint működhetett, nem megfelelő magatartás miatt még az előadókat is rendre utasították. A fiúk ingben, nyakkendőben, rövid hajjal léphettek be, a lányoknak megszabták a szoknyahosszt, a farmer mindkét nem számára tiltott viseletnek számított.

Az ellenszegülőket be sem engedték, ha a nézőtéren támadt probléma, hamar csattantak a biztonságiak pofonjai. A kívül rekedt, huligánnak minősített fiatalokból alakult az úgynevezett Nagyfa galeri, amelynek tagjai a park közelében egy hatalmas fa ágain csücsülve és kapaszkodva hallgatták a zenét, és a hatalom hamar ellenséget kreált belőlük.

Az Ifipark igazgatójává a meggyőződéses kommunista egykori birkózót, Rajnák Lászlót nevezték ki, azzal a feladattal, hogy felügyelje „a kulturáltan szórakozó magyar ifjúságot”. Rajnák neve egy nemzedék számára lett fogalom, Cseh Tamás és Bereményi Géza dalt írt róla, Gothár Péter 1981-es Megáll az idő című, klasszikus filmjében nem véletlenül hívják Rajnák elvtársnak a diákok életét megnyomorító gimnáziumi igazgatót.

A jó politikai (és állítólag alvilági) kapcsolatokkal rendelkező vezető vasfegyelmet tartott, keze nemegyszer eljárt a fiatalokkal szemben. Rajnák és társasága vesztét azonban nem ez okozta: 1974-ben, amikor már kinevezői számára is egyre kellemetlenebbé váltak zavaros pénzügyei (a parkban a fiatalokat rendszeresen becsapták) eljárást indítottak ellene, majd hat év börtönre ítélték. Távozásával a szigor is enyhült.

A park az első évben, 1961-ben augusztus 20-tól szeptember 30-ig a hét három napján volt nyitva, és már ekkor 25 ezer látogatója volt. A teljes idény a következő években már május 1-től szeptember 20-ig tartott, a létesítmény 1972-ben került át a KISZ-től a Fővárosi Tanácshoz. A park az egész országban azután tett szert hírnévre, hogy 1969-től a tévé is közvetített innen műsorokat, leglátogatottabb időszaka a hatvanas évek vége, hetvenes évek eleje volt.

Az alacsony belépődíjjal működő létesítménynek kultúrmissziót is szántak, a zenés-táncos programok mellett irodalmi esteket, tehetségkutatókat, divatbemutatót, gyerekprogramokat is szerveztek. A fiatalok a hatvanas években a hivatalosan is szerződtetett Bergendy, valamint a Holéczy- és a Nebuló együttesekre táncolhattak, hallgatták Németh Lehelt, Ambrus Kyrit vagy Aradszky Lászlót, de fellépett a nagy hármas, az Illés, a Metro és az Omega is, továbbá két ikon, Kovács Kati és Koncz Zsuzsa szórakoztatta a kilátogatókat.

Az induló magyar beat képviselői mind megfordultak a park színpadán, például az Echo, a Scampolo és a Gemini, valamint az art-rock Kex és Radics Béla zenekara, a Sakk-Matt. A hetvenes évek végén már a kemény rock, a lázadó fiatalok kedvencei kerültek előtérbe, mint a Beatrice, a Piramis és az Edda, a P. Mobil és a Hobo Blues Band.

Mivel az 1961-es felújítás után már nem foglalkoztak a park karbantartásával, állaga leromlott. 1980 májusában, a tízezer ember részvételével megrendezett Edda-koncerten a bejárat melletti kőkorlát leomlott, öt fiatal megsebesült. A szerencsétlen baleset előrevetítette a létesítmény további sorsát: mivel már nem bírta a rendezvények jelentette megterhelést, bezárása mellett döntöttek. Utoljára 1984. szeptember 23-án a P. Mobil Elektromos temetés című koncertjét rendezték meg.

A kor lenyomatát magán viselő, egy egész generáció életérzésébe beépült Ifipark hangulatát később sokan felidézték. Sebők János könyvben írta meg történetét, Koltay Gábor dokumentumfilmet készített róla, ihletett musicalt, a Fonográf együttes és Cseh Tamás dalban énekelte meg.

Az 1883-ban Ybl Miklós tervei alapján készült Várkert Bazárt az Ifipark bezárása után életveszélyesnek nyilvánították. 1987-ben a budai Várnegyed részeként felvették az UNESCO világörökségi helyszínek listájára. A közel három évtizeden át üresen álló, omladozó épület rekonstrukciója sokáig váratott magára, végül 2013-14-ben európai uniós és hazai forrásokból újult meg.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. ősz: A Kádár-korszak kétarcúsága
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Fergeteges hangulat a táncparketten, 1963 (Kép forrása: Fortepan / Szalay Zoltán)A búcsúkoncert 1984-ben (Kép forrása: Fortepan / Urbán Tamás)A Bergendy-együttes fellépése 1963-ban (Kép forrása: Fortepan / Szalay Zoltán)
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár