A játék, a munka, és a pihenés is halálos lehetett a 16. századi gyermekekre

2018. november 16. 15:55 Múlt-kor

A gyermekekre leselkedő összes veszélyre a felnőttek sem tudnak felkészülni, bármennyire igyekeznek – ez a múltban is így volt. Oxfordi kutatók egy csoportja mintegy 9000 halottszemlét vizsgált meg a 16. századi Angliából. Ezekből kiderült, hogy számtalan veszély leselkedett a Tudor-ház uralma idején a gyermekekre, saját játékaiktól az otthon veszélyein át a felnőttek tevékenységéig.

Korábban

Veszélyeztetett gyermekek

A csupán hétéves George, Dacre lordja 1569. május 17-én meghalt. A kis lord halála súlyos következményekkel járt: nagybátyja, Leonard igényt tartott a Dacre címre és földekre, azonban nála ügyesebben mozgott Norfolk hercege, aki George és nővérei gyámja és mostohaapja volt. Leonard ezért csatlakozott az úgynevezett „északi lázadáshoz”, melynek során Észak-Anglia katolikus földbirtokosai Mária skót királynőt kísérelték meg I. Erzsébet angol királynő helyébe ültetni, majd ennek bukását követően száműzetésben hunyt el Brüsszelben. Erzsébet királynő szerencséjére Norfolk hercege nem támogatta a lázadást: ehelyett hozzáadta fiaihoz a Dacre lányokat, és ezzel biztosította, hogy földjeik az ő családjában maradnak.

Régóta ismert tény, hogy a kis George szokatlan módon lelte halálát: sógora, Arundel earlje, Philip Howard életének kortárs összefoglalója szerint Thetfordnál egy tornaszer ló esett rá. A halottszemle azonban ennél is többet elárul az esetről: délután kettő körül az ifjú lord, miután megebédelt a felnőtt nemesek társaságában, elindult egyedül játszani. A ház felső galériáján állt a tornaszer, amely körülbelül 1,4 méter magas, csaknem 2 méter hosszú volt, és négy fa lábon állt. Túl magas volt ahhoz, hogy George felugorjon rá, ezért megpróbálta lejjebb állítani, és kivett egy vasszeget az egyik lábból. Az egész tornaszer eldőlt, egyenesen George fejére, a fiú pedig azonnal meghalt.

Halálos játékok

A tudósok által tanulmányozott halottszemlék számos kevésbé híres gyermek haláláról is beszámolnak. Az 1551 és 1560 között regisztrált 1031 haláleset közül legalább 140 13 éves, vagy annál fiatalabb gyermek volt. Ez a szám 170-re emelkedik, ha hozzávesszük azokat, ahol életkor nélkül gyermekként neveznek meg valakit, vagy név nélkül csupán valaki lányaként vagy fiaként. Legalább 37-en játék közben lelték halálukat – a gyermekek ebben a korban is jól szórakoztak, azonban nem veszélytelenül.

George Dacre tornaszer lova mintegy tíz shilling értéket képviselt – drágább volt, mint egy valódi igásló a korban. A legtöbb gyermeknek ennél olcsóbb játékok jutottak. A Lincolnshire megyei Wrangle-ben a hároméves Christiana Jelyan például a kisgyermekek elterjedt játékát játszotta: sárból tapasztott „süteményeket”, amikor hátraesett egy gödörbe, halálos sérülést szenvedve. A lányok gyakran fulladtak meg, miközben a vízparton szedtek virágot (fiúkkal is történt néha ilyen). Az ötéves Nicholas Braunche otthon egy asztalról kapott fel egy kést, amellyel aztán átesett kistestvére bölcsőjén, és torkon szúrta magát.

A legtöbb háztartás körül voltak állatok, és a gyermekek gyakran játszottak velük. Egy kétéves kislány egy két hónapos csikóval játszott, amikor az homlokon rúgta, és megölte. Egy ennél is kisebb fiú egy kislibát követett egyenesen egy tóba, ahol megfulladt. Az állatok azonban a nagyobb gyermekekre is veszélyt jelenthettek: a hétéves John Watson megpróbált ellopakodni az istállóban egy kanca és csikója mellett. A csikó oldalba rúgta, és a gyermek öt órával később meghalt. Az ugyanennyi idős Robert Cranefold sem számított arra, hogy amikor egy kisebb bottal elkezd csapkodni egy kikötözött lovat, az fejbe rúgja.

Más gyermekek biztonságosabb játékokat játszottak, de rossz helyszínt választottak hozzájuk. Joan Middleton és Richard Sone a chichesteri városfal mellett játszottak, amikor az erős novemberi szél ledöntötte egy 20 méteres szakaszon, amely maga alá temette őket. Robert Alcocke más gyermekekkel együtt édesapja kovácsműhelyében játszott, amikor egy nagyméretű kalapács a fejére esett.

Gyakori a halottszemlék között az olyan eset, amelyben a gyermekek kordén vagy egyéb könnyebb kocsin játszanak, amely rájuk borul, vagy elüti őket, miután menet közben leesnek róla. Az úton játszó gyermekeket gyakorta taposták agyon lovak vagy ütötték el kocsik, és előfordult az is, hogy az út mellett elhelyezett mérföldkövek vagy oszlopok, cölöpök és egy elhaladó jármű között össze lettek nyomva.

A víz mellett játszó gyermekek beleeshettek a szóban forgó tóba, kútba, árokba vagy folyóba, a legkisebbek pedig akár egy dézsában, főzőüstben, vagy az áztatásra vízbe helyezett len, korpa vagy sózott hal mellett is megfulladhattak. Az egyik halottszemlében szereplő tanú szerint a gyermek éppen saját tükörképét figyelte a vízben, amikor beleesett.

következő oldal 1 / 2