Hamvába holt merényletterv Horthy Miklós ellen

Csírájában elfojtva

A történelem folyamán sokan gondolták azt, hogy egy-egy uralkodó, államfő, jeles közéleti személyiség megölésével alapjaiban változtathatnak az események menetén. A merényletek elkövetői, ideológiai mozgatórugói, módszerei és eszközei sokfélék voltak. Számos merénylő pusztán hatalomvágyból, személyes indíttatásból folyamodott politikai ellenfele megsemmisítéséhez, de a többség idealisztikus okokból, eszméi megszállottjaként, lelkének belső – olykor ettől szétválaszthatatlanul, egy szervezet külső – parancsára akarta a „zsarnokot” elpusztítani. Akadtak persze olyanok is, akiket mindez nem érdekelt, pusztán pénzért öltek, jó zsoldosként annak végezték el a piszkos munkát, aki többet adott érte.

A politikai bérgyilkostól a moralista terroristáig számtalan típus létezett. A magyar történelemben is találunk szinte mindenféle gyilkos velleitásra példákat, gondoljunk csak az újkori Magyarország néhány politikai merényletére, mint például az 1914-es debreceni pokolgépes merényletre, vagy az Erzsébet királyné és a Tisza István miniszterelnök elleni politikai gyilkosságokra. Később sem hagyott alább ez a fajta vállalkozókedv. A 20–21. században világszerte megannyi politikai gyilkosság, merénylet, orvtámadás, összeesküvés vagy éppen álösszeesküvés történt és történik. Ezek egy része lett csupán sikeres vagy befejezett bűncselekmény, számos merénylet még a kísérlet fázisáig sem jutott el. Előkészületek, tervek, ötletek viszont bőven akadtak, e tekintetben az emberi leleményesség már akkor sem ismert határokat.

Nem köztudott, hogy Horthy Miklós kormányzó ellen több merényletterv is készült. Ezeket az eseteket sokszor még a korszakkal foglalkozó történeti szakirodalom vagy a Horthy Miklóssal kapcsolatos életrajzi munkák sem említik meg. Valószínűleg azért nem épültek be ezek a tervek a hazai politikai emlékezetbe, mert az elkövetőknek egyet sem sikerült belőlük megvalósítani. Hatásuk elenyésző volt ugyan a korszak politikai történéseire vagy magára Horthyra is, de az államfő biztonságáért felelős szervezeteket álladó készültségben tartották, sőt nemegyszer hozzájárultak azok fejlesztéséhez is. A különböző eszközökkel előkészített és eltérő célú merénylettervek közös vonása, hogy az államrend hivatásos védőinek még az előkészület szakaszában sikerült megakadályozni valamennyit.

Kilencven éve történt. 1924 hűvös tavaszán egy munkáskülsejű fiatalember magányosan rótta Budapest utcáit. Zubbonya alatt töltött revolvert szorongatott, és elhatározta, hogy közvetlen közelről, több pisztolylövéssel meg fogja ölni Horthy Miklóst, Magyarország kormányzóját. A végsőkig elszánt volt. Lázasan kereste, üldözte, valósággal vadászott az államfőre, miközben sorra járta a főváros nevezetes helyeit. Megfordult Pesten, a Nagykörúton és Budán, a Vérmezőn, felkereste a belváros több forgalmas pontját, sőt jegyet váltott az MTK-stadionban 1924. április 6-án rendezendő magyar–olasz válogatott futballmérkőzésre is. Úgy tudta, a dísztribünön maga Horthy Miklós is helyet foglal. De csalatkoznia kellett, mert a kormányzó nem ment el a meccsre. Tervét mégsem adta föl, csüggedésnek semmi jelét nem mutatta.

Mániákusan igyekezett Horthy „nyomára” bukkanni, folyamatosan olvasta a napilapok közéleti rovatait, hátha hírt kap a kormányzó nyilvános szerepvállalásának helyszínéről. Az újságok akkoriban még megírták az állam vezetőinek előre megtervezett kulturális, sport- és jótékonysági programjait. A merénylő így szerzett tudomást arról, hogy 1924. április 8-án a kormányzó a Nemzeti Színház egyik előadására hivatalos. A gyilkosság következő helyszínéül ezért a teátrum bejáratát választotta ki. Itt akart a közelébe férkőzni és lelőni. A gyilkosságot azonban ezúttal sem sikerült végrehajtania, mert a kormányzó ide sem jött el. Hazament hát, hogy újabb alkalmat találjon terve megvalósításához. Erre azonban már nem kerülhetett sor, mivel a Budapesti Magyar Királyi Államrendőrség Politikai Nyomozó Főcsoportjának detektívjei még azelőtt „lekapcsolták”, hogy tettét megkísérelhette volna elkövetni.

1. Csírájában elfojtva
2. Ki volt a titokzatos merénylő?
3. Valóban magányos volt az anarchista?
4. Anarchisták Magyarországon
5. A tökéletes ürügy

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

1. A középkori város és a céhes ipar
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
• Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
• Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
• A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
• A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
• Valóban nem ittak vizet a középkorban?
• Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
• Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
• Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?