2020. ősz: Hiúságunk története
ITT támogathatsz bennünket

Egy ír szerzetes is megelőzte Kolumbuszt?

2014. március 20. 08:43

A hatodik században az ír Szent Brendan legendás utazásra indult, amely során egyesek szerint egészen Észak-Amerika partjaiig jutott, közel fél évezreddel a vikingeket, s majdnem ezer évvel Kolumbuszt megelőzve. Van igazság a történetben vagy ez csak egy kitalált mítosz?


Ötven évvel Szent Patrik 461. március 17-i halála után egy másik kelta szent vette vállára a pogány Írország megtérítésének nehéz keresztjét. Tengerész Szent Brendan a Kerry megyei Tralee mellett született 484-ben, 28 éves korában pappá szentelték, s azt követően fáradhatatlanul végezte térítő munkáját és több kolostort is alapított. A szerzetes gyakran szállt hajóra, hogy Isten igéjét az ír partokon kívül Skóciában, Walesben, Bretagne-ban, valamint a mai Franciaország északi részén hirdesse.

Egy 1500 éves középkori történet szerint Szent Brendan 93. életévében egy különös utazásba kezdett. A legenda szerint Szent Barinthus elmondta Brendannak a titkát, miszerint nemrégiben tért vissza a Paradicsomból, amely messze a horizonton túl fekszik. Hősünk ezt követően negyven napig imádkozott és böjtölt Nyugat-Írország Dingle-félszigetén, amely ujjként mutat az Újvilágra. Az agg szerzetes végül úgy döntött, hogy szerencsét próbál.

A szent egy hagyományos ír, kerek fenekű, kenu alakú csónakot (currach) épített, bőrökből négyzet alakú vitorlát varrt, s miután legénységet toborzott, elhajózott nyugat felé. A legenda szerint a törékeny hajót össze-vissza sodorták a hullámok, útja közben Szent Brendan óceán fölé magasodó kristályoszlopokat, ökör méretű juhokat, valamint bűzös tűzlabdát dobáló óriásokat látott, míg végül a hajó szárazföldnek ütközött, s egy buja növényzettel, illatos virágokkal, édes gyümölcsökkel és színes kövekkel teli partra érkeztek. Negyven napot töltött itt, míg végül egy angyal felszólította, hogy térjen haza. Hét év után ismét visszatért az ír szigetre, s ezt követően a mai Kerry megye területe a szent 577 körül bekövetkezett haláláig állandóan tele volt zarándokokkal.

Szent Patrikhoz hasonlóan hihetetlen történetei a legendák ködébe vesztek, szájról szájra terjedtek, míg végül egy 9. századi szerzetes rótta papírra Navigatio Sancti Brendani (Szent Brendan utazásai) címmel. A könyvet sokat forgatták a középkorban, s annyira ismertté vált, hogy a térképészek gyakran bejelöltek egy „Szent Brendan-sziget” nevű helyet a térképeken, rendszerint a Kanári-szigetekhez közel. Még a Kolumbusz által használt térképen is szerepelt.

A legtöbb tudós csupán vallásos mesének titulálja a hihetetlen történetet, azonban egyesek szerint tényleges utazáson alapult, amely az évszázadok során mesebeli elemeket kapott. Amikor Kolumbusz és az őt követő felfedezők sem találták a térképen is jelölt mitikus szigetet, egyre többekben felmerült: elképzelhető, hogy a szent eljutott Amerikába, s ott lelte meg a maga Paradicsomát. Az elméletet alátámasztani látszik az a skandináv saga, amely homályosan arra utalt, hogy egy ír már járt a távoli kontinensen, ahova a vikingek 1000 körül érkezhettek meg. A vikingek megemlítenek egy vidéket, amely a Vinland nevű településüktől délre található, s “Irland it Mikla”-ként, vagyis „Nagy-Írországként” nevezik.

A mesebeli lényektől eltekintve, Szent Brendan megtehette a hosszú utat, s elképzelhető, hogy hozzávetőlegesen azon az úton, amelyen később a vikingek is célt érhettek. A kristályoszlopok jéghegyeket jelenthettek, a Feröer-szigetek a mai napig hatalmas juhcsordáiról ismeretesek, míg a bűzös tűzlabdák az izlandi tűzhányókat takarhatták.

Ám felmerül a kérdés: egy transzatlanti út elképzelhető lehetett a hatodik században? 1976-ban egy Tim Severin nevű kalandor próbált meg választ adni a kérdésre: megépített egy currachot, s négy társával elutazott a Dingle-félszigetre. Az uralkodó széljárást kihasználva az Atlanti-óceán legészakibb részére sodródtak, közben elhaladtak az Írország nyugati részén található Aran-szigetek mellett, majd a Hebridák közelében, látták a Feröer-szigeteket, Izlandot és Grönland érintésével végül megérkeztek Új-Fundlandra. Bár Severin bebizonyította, hogy a szent megtehette a mesés utat, a régészek a mai napig nem találtak a korszakból ír „támaszpontra” utaló leleteket Amerikában.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2020. ősz: Hiúságunk története
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Olvasta már?
Bezár