A Romanov-ház utolsó évtizedei
2013. november 25. 13:00 Bebesi György
Az 1500-as évek végén kihalt a Rurik-dinasztia, az orosz állam első normann eredetű uralkodóháza. A kelet-európai állam életében válságos évtized következett: az orosz történelemben „szmutának”, vagy zavaros időszaknak nevezett periódus, amelyben az anarchiába süllyedt országot lengyel trónkövetelők, az úgynevezett „álcárok” („Lzse Dimitrijek”) próbálták uralmuk alá hajtani.
Korábban
„Isten akaratából”
A nemesség tehetetlen volt, az állam nem működött, s ebben a helyzetben a moszkvai alsóvárosok iparosainak, a „fekete embereknek” a katonai századokba szervezett felkelése mentett meg az országot, egy hentes, Kuzma Minyin vezetésével. A „Feketeszázak” országmentő lázadásának napja, november 4-e ma ünnep Oroszországban. Ám ettől még nem lett saját orosz uralkodója az államnak. A Zemszkij szabor, a bojárok Országos Gyűlése - ellentétben a nyugat-európai rendi parlamentekkel - nem rendelkezett törvényalkotói, döntési jogkörrel, csupán tanácsadói, véleménynyilvánító szerepköre volt. Ám a rendkívüli helyzetben - ugyan a döntés felelősségét nem vállalva fel, de „kifürkészve Isten akaratát” - cárrá választotta Mihail Romanovicsot, a legtekintélyesebb bojárt. Ezzel 1613-ban megszületett a Romanov-dinasztia, amely több mint 300 évig uralkodott az egyre növekvő területű és hamarosan birodalommá váló ország felett.
Oroszország a közel 300 évig tartó tatár megszállásnak, és annak a ténynek köszönhetően, hogy a keleti szláv kultúra nem antik gyökerekre épült, elmaradott volt Európától. Történetét a Romanovok alatt felfoghatjuk úgy is, mint folyamatos felzárkóztatási kísérletek sorozatát, amelyek alkalmasint eredményesnek mutatkoztak, máskor pedig egyáltalán nem. I. (Nagy) Péter a XVII-XVIII. század fordulóján kőkemény és erőszakos reformokkal próbálta európaizálni az országot, amelyek komoly eredményeket hoztak: az ország megnyerte a svédek ellen a Nagy Északi Háborút, birodalommá vált, modernizálódott, ám a háborúk, lázadások és járványok elpusztították az ország lakosságának 40 százalékát.
II. (Nagy) Katalin a század második felében már jóval humanizáltabb formában kísérelte meg államát a fejlettebb régiókhoz közelíteni. De felvilágosultsága felemás volt, inkább az ország imázsán javított csak, s fontos kérdésekben ő is kíméletlenül az orosz birodalmi szempontokat érvényesítette. I. Sándor (1801-1825) uralkodása első felében titokban próbálkozott a reformokkal, hogy elkerülje a konfrontációt a nemességgel, ám Napóleon legyőzése után a folyamat félbeszakadt, sőt sok tekintetben regresszió, súlyos visszalépés következett be.
A CIKK FOLYTATÁSÁT KERESSE A MÚLT-KOR TÖRTÉNELMI MAGAZIN ŐSZI SZÁMÁBAN!
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
pápaság
- Szent Ágoston városába látogatott XIV. Leó pápa
- Papnők rejtett koporsói kerültek elő Luxorban
- Pápai átok Trasmoz felett
- A klerikus, aki „meghackelte” az időt – a Gergely-naptár forradalma
- A leleplezett legenda – a női pápa mítosza
- Törvényszerű, hogy a pápa szülővárosa zarándokhellyé váljon?
- Titkos pápai palotára bukkantak Rómában
- Miért játszhatna a pápa Wimbledonban?
- XXIII. János pápa romlatlan teste
- Huszonegy év alatt tárta fel egy amatőr kincskereső a 16. századi hajó kincsét 14:37
- Újra ásnak Göring farkasvermi házánál a rejtélyes csontvázleletek miatt 13:12
- 250 éves katonai pékműhelyt tártak fel Connecticutban 11:57
- Több millió eurót érő Lalique-ékszereket raboltak el egy francia múzeumból 10:11
- Kutyaszőrrel gyógyíthatták a másnaposságot 3000 évvel ezelőtt 08:57
- DNS-vizsgálattal azonosítottak egy amerikai függetlenségi háborúban elesett katonát 07:41
- Ötféle teát semmisítettek meg a bostoni teadélután során tegnap
- Pandzsábi iratokból azonosítottak 9909 világháborús áldozatot tegnap
Játsszon!
Történelmi adattárak
