Elismerte a CIA az iráni puccsban való szerepét

„A katonai puccsot(…) az amerikai külpolitika részeként a CIA hajtotta végre” – olvasható az egyik dokumentumban, amelyet több más iratanyaggal együtt a Nemzetbiztonsági Archívum tett nyilvánossá az 1953-as iráni puccs 60. évfordulója alkalmából. Bár korábban többen is – köztük Madeleine Albright volt külügyminiszter 2000-ben és Barack Obama elnök elhíresült 2009-es kairói beszédében – nyíltan utaltak az amerikai titkosszolgálat szerepére Mohamed Moszadeg iráni miniszterelnök megbuktatásában, ez volt az első alkalom, hogy ezt maga az amerikai hírszerzés is elismerte.

A hírszerzés történetének legnagyobb sikere Moszadeg elmozdítása volt. Moszadeg 1951-ben, demokratikus választással került Irán élére, de miután államosította a brit befolyás alatt álló Angol-Perzsa Olajtársaságot (ebből született később a BP), kegyvesztett lett az iráni olajnak a háború utáni újjáépítésben komoly szerepet szánó Washington és London számára.

A brit titkosszolgálat, az MI6 nem érezte magát elég erősnek az akcióhoz, ezért kérte a CIA segítségét. A dokumentumok tanúsága szerint a britek és az amerikaiak is azon aggódtak, hogy Teherán a szovjetek befolyása alá kerül, London pedig lemondhat az addig ellenőrzése alatt tartott iráni olajról. Moszadeg hatalmának megdöntése után ugyan több évtizedre egy Amerika-barát uralkodó, Mohammad Reza Pahlavi került Irán élére, de az Ajax-hadművelet következtében soha nem látott magasságokba csapott a beavatkozó hatalom iránti gyűlölet hulláma.

A sikeren felbuzdulva az amerikai vezetés egyre nagyobb arányban nyúlt a titkos hadműveletek eszközéhez. 1954-ben Guatemalában a CIA megdöntötte a demokratikusan megválasztott Jacobo Arbenz kommunista elnököt, megindultak a tibeti és koreai antikommunista csoportok szervezése, 1963-ban sikeres puccsot hajtott végre Abd al-Karim Kaszim iraki kormánya ellen, egy évvel később Brazíliában João Goulart, 1966-ban pedig Ghánában Kwame Nkrumah hatalmát döntötték meg.

A dokumentumok titkosságát a George Washington Egyetemen levő Nemzetbiztonsági Archívum oldotta fel a Freedom of Information Act-ot, azaz az információs szabadságról szóló amerikai törvényt kihasználva. A közzétett dokumentumok bepillantást engednek a CIA működésébe, így az is kiderült, hogyan szervezték meg az utcai tüntetéseket és a Moszadeg-ellenes kampányt az amerikai és az iráni médiában.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

7. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban
II. Népesség, település, életmód

• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• Lelkiismereti és erkölcsi kérdésnek tekintette az amerikai elnök a Szent Korona visszaszolgáltatását
• Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?
• A Népliget és a Margitsziget is szóba került, mint az Úttörővasút lehetséges helyszíne
• Ilyen az, ha csináljuk a fesztivált – koncertfotók a ‘80-as évekből
• Ledobni a vörös nyakkendőt – ilyenek voltak a szocialista úttörőtáborok
• Kilincs a túloldalon
• Az én 89-em
• Benzininjekció, néma talpak és Mengele – ártatlan volt-e Tóth Ilona?