Elkészült Dobó István arcrekonstrukciója

Eger volt az idei Ősök Napja elnevezésű rendezvény díszvendége Bugacon, ahol történelmi élőképpel kísérve mutatták be Dobó István várkapitány rekonstruált arcát. Az elkészült fej az egri Dobó István Vármúzeumba kerül. Még 2006-ban, a szlovákiai dobóruszkai templom átépítésekor találták meg az egri várvédő kapitány sírját. A maradványok, a koponya akkor a Magyar Természettudományi Múzeum Embertani Tárába kerültek, ahol Papp Ildikó vezetésével vizsgálatsorozat kezdődött. A Gárdonyi Emlékév tiszteletére a Magyar Turán Alapítvány úgy döntött, antropológus szakértők közreműködésével szobrot készíttet Dobó István rekonstruált arcával. Ezt vasárnap, az Ősök Napja főattrakciójaként mutatták be a nagyközönségnek.

Sikerült minden eddiginél valóságosabban felidézni az egri kapitány vonásait. Bizonyára sokakban felmerül a kérdés, hogyan lehetséges ez, de hasonló munkák tapasztalatai azt mutatják, hogy egy-egy rekonstruált arc a felismerhetőségig képes visszatükrözni az elhunyt vonásait. A hős várvédőről nem maradt fenn korabeli, hiteles ábrázolás, csupán a halála után, a fia által készíttetett szarkofág fedlapján látható az arcképe, ám ez feltehetően idealizálja őt. Az eddig ismeretlen vonásokat Kustár Ágnes - akit Európa egyik legjobb arcrekonstruktőreként tartanak számon -, Balikó András szobrászművész, valamint Évinger Sándor antropológus készítette el.

"Természetes, hogy minden apró vonásában Dobó Istvánéval megegyezőt nem tud létrehozni a szakember, azonban ez az arc igen hasonló az eredetihez" - magyarázta Évinger Sándor. "Dobó István koponyájáról az orvosi diagnosztikában használatos CT segítségével készítették el a háromdimenziós felvételeket. A rekonstrukció két fő szakaszból állt: először a 'kényszer' munkákat kellett megcsinálni, vagyis a koponya hiányos, alakbeli torzulásait javították ki anatómiai jelleg alapján.

"Ez után kezdődhetett el a tényleges arcrekonstrukció, amely óriási precizitást igényelt, ez volt a legidőigényesebb feladat. A mimikai izmokat az eredési és tapadási helyek szerint határoztuk meg. A lágyszövet-adatokkal ezeknek az izmoknak a vastagsága számítható ki, mely után a szem, a száj, az orr elhelyezkedésének és formájának megállapítása következett. Mikor ezekkel elkészültünk, akkor vontuk be egy nagyjából ötven éves ember korának megfelelő 'bőrrel'. A hajviselet, a bajusz és a szakáll számít valóban csak következtetésnek, ezt az adott korszakra jellemző viselet alapján építettük rá a szoborra. Azért is, mivel a korabeli ábrázolásokon Dobót mindig arcszőrzettel ábrázolták" - mondta a szakember.

A cikk folytatása a heol.hu oldalon található

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód

• Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
• Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
• Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
• Így került Erdély 100 éve a románokhoz
• Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
• Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
• Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai