Zsidó bankár jósolta meg az I. világháborút

Kérdések és válaszok

13 évvel az első világháború kitörése előtt a brit hadvezetés vészjósló figyelmeztetést kapott: ha Európában kitörne egy nagyobb konfliktus, nem valószínű, hogy az offenzívák hamar meg tudnák törni a védelem ellenállását, így az elhúzódó háború csak az egyik fél kivéreztetése után, jókora emberveszteséggel érne véget.

Ma már tudjuk, hogy a jóslat – dacolva a harctéri eseményeket megcáfolhatatlan bizonyítékként citáló korabeli kritikákkal – szörnyű valósággá ért másfél évtized elteltével. Akkoriban azonban kevesen vették komolyan a Wellington hercege által 1831-ben alapított katonai agytröszt, a Royal United Service Institution (ma Royal United Services Institute) falai között 1901-ben elhangzó intelmeket, amelyeket a tanácskozás egyik előadója, bizonyos Jan Bloch (vagy ahogy később ismerték: Jean de Bloch) intézett meglepett hallgatóságához. Talán nem véletlenül, hiszen Bloch nem volt szakmabeli, igaz, egész életét a modern hadviselés tanulmányozásának szentelte.

Az 1836-ban az Oroszország fennhatósága alá tartozó Radomban született lengyel bankár a Berlini Egyetem elvégzése után a varsói bankban helyezkedett el, később pedig Szentpétervárra, az orosz birodalom fővárosába költözött, és az Oroszországi Vasutak (RZSD) modernizálásán fáradozott. A később kálvinistává lett, a cionista mozgalom iránti szimpátiáját megtartó pénzember vérbeli pacifista volt; a hadakozás helyett a döntőbíráskodásban látta a viták lezárásának egyedül járható útját, s még az első (1899) hágai nemzetközi békekonferencia megszervezésében is tevékeny szerepet vállalt.

Elméletét 1898-ban egy hatkötetes könyvben sűrítette össze; A jövő háborújának technikai, gazdasági és politikai kapcsolatai címet viselő, Párizsban kiadott művében Bloch amellett érvelt, hogy a modern védelmi eszközök miatt ma már csak hatalmas vérveszteségek árán lehet megnyerni egy nagyobb háborút Európában. Bloch oda konkludált, hogy az európai kormányoknak nem szabad(na) háborúba keveredniük, különben társadalmi rendszerek omolhatnak össze. Könyvét végül egy kötetbe rendezte és 1899-ben angolul is kiadta Is War Now Impossible? címmel.

A modern hadviselésben – mondta el az ideáit népszerűsítő angol újságírónak, W.T. Steadnek adott interjújában – a katonák már nem érik el az ellenség vonalát, mivel az utolsó pár száz méter a fegyverek hatótávolságának növekedésével halálossá vált. Majd – folytatta Bloch – jött a tölténytárak megjelenése, végül a tüzérség, amely a becsapódás pontjától mért 200 méteres körzetben mindent elpusztít. A bajonettről megvetéssel a hangjában beszélt, ugyanakkor előre megjósolta a lövészárok-háború fejlődését. „Mindenki be fogja magát ásni (…) az ásó legalább olyan fontos lesz, mint a puska” – summázta a bankár.

Bloch profetikus szavai a Royal United Service Institution közönsége előtt, 1901. június 24-én hangoztak el. Az angolul felolvasott eszmefuttatás végül olyan hosszúra sikeredett, hogy két további előadást kellett tartani a patinás intézményben, mire minden érdeklődő feltehette kérdését a témában.

1. Kérdések és válaszok
2. Búrok, japánok, oroszok

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek