2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Hatszáz éven át nem mondott le pápa

2013. február 11. 19:49

Akiket lemondattak

A pápai lemondást a katolikus egyház törvénykönyvének 332. paragrafusa lehetővé teszi, ám ez csupán akkor törvényes, ha önkéntesen történik, és megfelelő módon bejelentik. A történelem során Benedek a második pápa, aki önként mondott le, ám többen voltak, akik nem önszántukból hagyták el Szent Péter trónját. A Pápai Állam történetében (a történészi viták miatt pontos adatot nem lehet mondani) körülbelül 6-8-an hagyták el élve hivatalukat, főként valamilyen külső kényszer hatása miatt. Sok vitás eset is akadt, például a nyugati egyházszakadás idején, amikor egyszerre három pápa volt hatalmon. Egy kora-, egy érett- és egy késő középkori esetet mutatunk be.

Szilvériusz pápa

A mindössze kilenc hónapot regnáló Szilvériusz pápa (536-537) az erőre kapó Bizánc politikája és Theodóra császárné intrikái miatt volt kénytelen idő előtt elhagyni Szent Péter trónusát. I. Jusztiniánusz (527-565) keleti császár céljának a volt Római Birodalom egységének helyreállítását tekintette, így többek között háborút indított a gótok uralma alatt álló Itália ellen is. Míg a gótok viszonylagos önállóságot biztosítottak a pápáknak, Konstantinápoly abszolút császári hatalma ezt nem engedte volna meg, így nem volt kérdés, mely felet támogatta Szilvériusz.

Az ellenszenvet tovább növelte Theodóra császárnő azon kérése, hogy támogassa, sőt egyesüljön a keleti monofizita egyházzal. A pápa hatalmi törekvéseit Bizánc azzal korlátozta a legsikeresebben, hogy gazdasági bástyáit, Dél-Itáliát és Szicíliát fennhatósága alá vonta. A Rómába bevonuló Belizár hadvezér végül száműzte a gótokkal szimpatizáló, s Theodóra cselszövéseivel befeketített 58. egyházfőt, aki még ugyanazon év decemberében el is hunyt a kegyetlen bánásmód következtében.

Aki eladta a pápaságot: IX. Benedek

A híres-hírhedt tusculumi grófok egyik képviselője, a Theophylactus néven született IX. Benedek (1032-1044) példátlan módon, háromszor is felülhetett Szent Péter trónjára, s az egyik legfiatalabb (tizennyolc éves volt, amikor a palliumot először magára ölthette) szentatya volt, aki betöltötte a legmagasabb egyházi hivatalt.

III. Viktor (1086-1087) pápa írja róla: „pápaként aljas, gonosz és utálatos volt, beleborzongok, ha csak rá kell gondolnom”. Politikai ellenfelei a Szent Péter bazilikában életére törtek, hatalmába II. Konrád német-római császár segítette vissza, akinek segítségével a volt pápa megostromolta Rómát. Benedek 1045-ben ténylegesen lemondott tisztségéről, azonban nem éppen hétköznapi körülmények között: el akarta venni unokahúgát, így eladta a pápai címet keresztapjának, Johannes Gratianusnak, aki VI. Gergelyként (1045-1046) lett a katolikus egyház 149. pápája.

Benedek mellé időközben III. Szilveszter személyében ellenpápát választottak, így három pápa állt szemben egymással. Bár a fiatal egyházfő keresztapját háttérbe szorította, a császár nyomására 1048-ban le kellett mondani Szent Péter trónjáról.

Nyomásra és mégis önként: XII. Gergely pápa

Utoljára a pápai tisztség éléről 1415-ben mondtak le, ezzel vége is szakadt az 1378 óta tartó nagy nyugati egyházszakadásnak, amelyet a hét évtizeden át tartó avignoni fogság előzött meg. Avignonban ekkor XIII. Benedeket (1394-1417), míg Rómában XII. Gergelyt (1406-1415) ismerték el pápának. Az 1414-1418-ban zajló konstanzi zsinat előtt, 1409-ben egyetemes zsinatot hívtak össze Pisaban a tarthatatlan helyzet megoldása érdekében.

A tanácskozás mindkét pápát letettnek nyilvánította, és helyettük V. Sándor néven (1409-1410) új pápát választott, akit XXIII. János követett (1410-1415). Ezzel azonban épp az ellenkezőjét érte el a zsinat: most már három pápa vetekedett az elsőségért. A legnagyobb tábora a zsinati pápának volt, míg Spanyolország és Skócia XIII. Benedeket, a német király, Nápoly és Velence pedig XII. Gergelyt támogatta.

Luxemburgi Zsigmond magyar és német király (a német-római császári címet csak 1433-ban szerezte meg) újabb kísérletet tett a helyzet megoldására: 1413-ban a svájci Konstanzba zsinatot hirdetett. XXIII. János pápát a zsinat perbe fogta, eretneknek nyilvánította, s megfosztotta méltóságától, ahogyan XIII. Benedeket is eltávolította a pápai székből. A római XII. Gergely azonban hajlandó volt az önkéntes visszavonulásra, de ezt csak nagy nyomás alatt tette meg, az üres pápai széket végül V. Márton töltötte be.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár