Hatszáz éven át nem mondott le pápa

Akiket lemondattak

A pápai lemondást a katolikus egyház törvénykönyvének 332. paragrafusa lehetővé teszi, ám ez csupán akkor törvényes, ha önkéntesen történik, és megfelelő módon bejelentik. A történelem során Benedek a második pápa, aki önként mondott le, ám többen voltak, akik nem önszántukból hagyták el Szent Péter trónját. A Pápai Állam történetében (a történészi viták miatt pontos adatot nem lehet mondani) körülbelül 6-8-an hagyták el élve hivatalukat, főként valamilyen külső kényszer hatása miatt. Sok vitás eset is akadt, például a nyugati egyházszakadás idején, amikor egyszerre három pápa volt hatalmon. Egy kora-, egy érett- és egy késő középkori esetet mutatunk be.

Szilvériusz pápa

A mindössze kilenc hónapot regnáló Szilvériusz pápa (536-537) az erőre kapó Bizánc politikája és Theodóra császárné intrikái miatt volt kénytelen idő előtt elhagyni Szent Péter trónusát. I. Jusztiniánusz (527-565) keleti császár céljának a volt Római Birodalom egységének helyreállítását tekintette, így többek között háborút indított a gótok uralma alatt álló Itália ellen is. Míg a gótok viszonylagos önállóságot biztosítottak a pápáknak, Konstantinápoly abszolút császári hatalma ezt nem engedte volna meg, így nem volt kérdés, mely felet támogatta Szilvériusz.

Az ellenszenvet tovább növelte Theodóra császárnő azon kérése, hogy támogassa, sőt egyesüljön a keleti monofizita egyházzal. A pápa hatalmi törekvéseit Bizánc azzal korlátozta a legsikeresebben, hogy gazdasági bástyáit, Dél-Itáliát és Szicíliát fennhatósága alá vonta. A Rómába bevonuló Belizár hadvezér végül száműzte a gótokkal szimpatizáló, s Theodóra cselszövéseivel befeketített 58. egyházfőt, aki még ugyanazon év decemberében el is hunyt a kegyetlen bánásmód következtében.

Aki eladta a pápaságot: IX. Benedek

A híres-hírhedt tusculumi grófok egyik képviselője, a Theophylactus néven született IX. Benedek (1032-1044) példátlan módon, háromszor is felülhetett Szent Péter trónjára, s az egyik legfiatalabb (tizennyolc éves volt, amikor a palliumot először magára ölthette) szentatya volt, aki betöltötte a legmagasabb egyházi hivatalt.

III. Viktor (1086-1087) pápa írja róla: „pápaként aljas, gonosz és utálatos volt, beleborzongok, ha csak rá kell gondolnom”. Politikai ellenfelei a Szent Péter bazilikában életére törtek, hatalmába II. Konrád német-római császár segítette vissza, akinek segítségével a volt pápa megostromolta Rómát. Benedek 1045-ben ténylegesen lemondott tisztségéről, azonban nem éppen hétköznapi körülmények között: el akarta venni unokahúgát, így eladta a pápai címet keresztapjának, Johannes Gratianusnak, aki VI. Gergelyként (1045-1046) lett a katolikus egyház 149. pápája.

Benedek mellé időközben III. Szilveszter személyében ellenpápát választottak, így három pápa állt szemben egymással. Bár a fiatal egyházfő keresztapját háttérbe szorította, a császár nyomására 1048-ban le kellett mondani Szent Péter trónjáról.

Nyomásra és mégis önként: XII. Gergely pápa

Utoljára a pápai tisztség éléről 1415-ben mondtak le, ezzel vége is szakadt az 1378 óta tartó nagy nyugati egyházszakadásnak, amelyet a hét évtizeden át tartó avignoni fogság előzött meg. Avignonban ekkor XIII. Benedeket (1394-1417), míg Rómában XII. Gergelyt (1406-1415) ismerték el pápának. Az 1414-1418-ban zajló konstanzi zsinat előtt, 1409-ben egyetemes zsinatot hívtak össze Pisaban a tarthatatlan helyzet megoldása érdekében.

A tanácskozás mindkét pápát letettnek nyilvánította, és helyettük V. Sándor néven (1409-1410) új pápát választott, akit XXIII. János követett (1410-1415). Ezzel azonban épp az ellenkezőjét érte el a zsinat: most már három pápa vetekedett az elsőségért. A legnagyobb tábora a zsinati pápának volt, míg Spanyolország és Skócia XIII. Benedeket, a német király, Nápoly és Velence pedig XII. Gergelyt támogatta.

Luxemburgi Zsigmond magyar és német király (a német-római császári címet csak 1433-ban szerezte meg) újabb kísérletet tett a helyzet megoldására: 1413-ban a svájci Konstanzba zsinatot hirdetett. XXIII. János pápát a zsinat perbe fogta, eretneknek nyilvánította, s megfosztotta méltóságától, ahogyan XIII. Benedeket is eltávolította a pápai székből. A római XII. Gergely azonban hajlandó volt az önkéntes visszavonulásra, de ezt csak nagy nyomás alatt tette meg, az üres pápai széket végül V. Márton töltötte be.

1. Akik önként mondtak le
2. Akiket lemondattak

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
• A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
• Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
• A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
• Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
• Sztójay Döme, a magyar Quisling
• "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
• Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
• "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"