A vörösterror 133 napja
Láng Benedek

A hamisító könyvtára

Az 1301-ből származó magyar Képes Krónika, az I. András királyunk idejéből ránk maradt magyar nyelvű imádság, egy pár nemesi oklevél, egy sor régi, nemesi címereket és történelmi szereplők rajzait tartalmazó könyvecske, néhány közép és koraújkori krónika, bizonyos történelmi térképek, egy ősi, kínai írás és IV Béla király 1266-os oklevele: mind-mind hamisítvány, s „egy akolból” való.

Nem mindennapi dokumentumgyűjteményt őriz az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattára. A „Fol. Hung. 1365” jelzet az előfeltételezésekkel ellentétben nem egy nagyalakú (folio méretű) könyvre, hanem két testes fadobozra mutat. Ezt a két fadobozt pedig nem kisebb személyiség, mint a könyvtár egyik első igazgatója, Mátray Gábor állította össze a 19. század közepén. Nemes célok vezérelték: meg kívánta kímélni a magyar történelmi kutatást néhány további félreértéstől, és meg akarta tisztítani a kéziratállományt egy sor olyan – történelminek tűnő – forrástól, amelyek valójában csupán néhány évtizedesek voltak. Hogy mit érezhetett akkor, amikor a gyatra hamisítványként kompromittálódott dokumentumok közé kellett tennie azt a „képes krónikát” is, amelyről pár évvel korábban kissé naivan ő maga írt hosszas és lelkes méltatást, nem tudhatjuk. Azt azonban igen, hogy a történész szakember tisztában volt azzal, hogy a gyanús dokumentumokat nem szabad megsemmisíteni, azokat félre kell tenni az utókor számára, hiszen azok, ha a korábbi magyar múltnak nem is voltak hiteles dokumentumai, arról a 19. századról, amelyben keletkeztek igen sokat elárulnak majd.

A rossz útra tért könyvügynök

Ahogy egy bankjegy esetében is szokott történni, már az első hamisítványok leleplezésekor felmerült a kérdés: ki lehetett az elkövető? A gyanú hamar Literati Nemes Sámuelre terelődött, arra a könyvkereskedőre, akinek kincseiért számos nemesi család nem keveset fizetett az 1820-as, 1830-as években. Egy budai török pasának tulajdonított levele, Lórántffy Zsuzsanna valamikori nyomtatott könyve, vagy Kemény Jánostól származó kézirata joggal keltették fel Jankovich Miklós műgyűjtő figyelmét, s ő bizalmat szavazott Literatinak. Ezen felsorolt dokumentumok még ugyanúgy valódiak voltak, mint az a sok oklevél, kézirat, és nyomtatott könyv is, amelyek Literatitól más nemesi családok gyűjteményébe vándoroltak. A Marosvásárhelyről származó sikeres könyvkereskedő Budán nyitott könyvesboltot, ahol egy különös mamutot ábrázoló cégér alatt régi pénzeket, fegyvereket, kódexeket és okleveleket is árult.

A teljes cikk a Múlt-kor történelmi magazin 2012. tavasz számában olvasható.

Előfizetési lehetőségek

Digitális

Digitális formában
szeretnék előfizetni
a magazinra vagy korábbi
lapszámot vásárolni

vásárolok

Nyomtatott

A magazin nyomtatott
verziójára szeretnék
előfizetni vagy már korábban
megjelent lapszámot vásárolni

vásárolok