Megosztja a lengyeleket a hadiállapot megítélése

A varsói bíróság csütörtökön bűnösnek mondta ki a 86 éves Czeslaw Kiszczak volt belügyminisztert az 1981-1983 közötti hadiállapot bevezetéséért. A főper másik vádlottját, a Lengyel Egyesült Munkáspártot (LEMP) 1980 őszétől 1981 őszéig vezető, most 84 éves Stanislaw Kaniat felmentették, míg a 82 éves Eugenia Kemparának, az Államtanács tagjának ügyét elévültnek nyilvánították. Az ítélet kimondta, hogy a hadiállapotot ténylegesen bevezető Nemzeti Megmentés Katonai Tanácsa (WRON) "bűnöző jellegű szervezet" volt.

A hadiállapotot Wojciech Jaruzelski tábornok, volt miniszterelnök és LEMP-főtitkár jelentette be, kinek ügyét 2011 nyarán egészségügyi okok miatt elkülönítették ettől a pertől. WRON-tag volt Kiszczak és Kania. Az ítélethirdetés után Kania kijelentette, hogy szerinte semmilyen bűnöző szervezet nem létezett, és a hadiállapot bevezetését a Varsói Szerződés beavatkozásának veszélye indokolta. Wojciech Jaruzelski nem kívánt nyilatkozni.

Az áldozatok véleményét az ítélethirdetést megzavaró Adam Slomka volt ellenzéki és társai képviselték, akik a hadiállapot idején meggyilkoltak fényképeit fenntartva gyilkosoknak nevezték a volt pártapparátus tagjait. Agata Michalek-Budzicz volt ellenzéki a Rzeczpospolita című konzervatív napilapnak azt mondta, hogy "már negyedik éve folyamodik kártérítésért, de csak megalázással szembesül". A perről nyilatkozók nagy része jelképesnek mondja az ítéletet. Bogdan Borusewicz volt ellenzéki, a szenátus elnöke szerint nem a büntetés mértéke a legfontosabb, hanem "az egyértelmű tények kimondása, és a hadiállapot megteremtőinek bűnösnek nyilvánítása".

"Az ítélet egybevág az emberek elvárásaival" - tette hozzá Wladyslaw Frasyniuk volt ellenzéki. Zbigniew Gizynski, az ellenzéki nemzeti konzervatív Jog és Igazságosság pártjának parlamenti képviselője számára nem kielégítő az ítélet. A képviselő a hadiállapotot bevezető tábornokok lefokozását kérte, amit Stanislaw Koziej, a nemzetbiztonsági tanács vezetője alaptalannak minősített.

A lengyel nemzet ellen elkövetett bűncselekményeket vizsgáló Nemzeti Emlékezet Intézetének történészei azt hangsúlyozzák, hogy az ítélet nem zárja le a ma is élő "egyéni bűnösök", és az egészségi állapota miatt a főperből kivont Jaruzelski felelősségre vonásának kérdését.

Lengyelországban hadiállapotnak nevezik az 1981. december 13-ra virradóra Wojciech Jaruzelski és társai által végrehajtott katonai hatalomátvételt. Az egész országban korlátozó intézkedéseket vezettek be, egyebek közt katonai cenzúrát és kijárási tilalmat, újságokat, egyesületeket és szervezeteket tiltottak be, több mint 10 ezer embert internáltak.

A hadiállapotot 1983 januárjában felfüggesztették. A rendszerváltás után a lengyel szejm 1992-ben alkotmányellenesnek mondta ki a hadiállapot bevezetését, amit a legfelsőbb bíróság 2011. márciusi ítéletében megerősített. A TNS Pentor közvélemény-kutató intézet 2011 decemberében végzett felmérése azt bizonyítja, hogy a lengyeleket megosztja az 1981-es intézkedések kérdése. A felnőtt lengyelek 47 százaléka szerint a hadiállapot bevezetése indokolt volt, 31 százalékuk ezzel ellenkező véleményen van, míg 22 százalék nem tud véleményt formálni ez ügyben.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

17. A polgári átalakulás programja és megvalósulása a 19. századi Magyarországon
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• Az öntörvényű Garibaldit két magyar bajtársa is segítette a szicíliai partraszállásában
• Újjáélesztette a hazai szabadkőművességet a „dualizmus kultúrpápája”
• Egyedülálló módon megbecsülte gyárának alkalmazottait Ganz Ábrahám
• Elismert régész és szabadkőműves is volt a "dualizmus kultúrpápája"
• A fogságból is megszökött a magyar statisztika atyja, Keleti Károly
• Veszteséges pénznyelőből jövedelmező ágazattá tette a magyar vasutat Baross Gábor
• Sokallta Bosznia megszállásának költségeit, ezért lemondott a miniszterségről Széll Kálmán
• 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
• Egy „második kiegyezés” juttatta hatalomba a Generálist és mamelukjait