2020. nyár: A magyar film 30 felejthetetlen pillanata
ITT támogathatsz bennünket
Herczeg Renáta

Kégl György úr csalai lakóháza

„Dolgozni tisztességgel”, tűzte zászlójára, azaz címerére Kégl György, akinek magánéletéről keveset tudunk, csak szorgos munkájának eredménye hirdeti nevét Székesfehérváron, ahol utcát neveztek el róla.

A Kégl család Pozsonyból származik; itt Kégl Mihály gyógyszerészként tevékenykedett, és 1623-ban II. Ferdinánd királytól címeres nemeslevelet kapott. Utódja, Kégl Gáspár a helyi evangélikus közösség meghatározó tagjaként az I. Lipót császár idején lezajlott felekezeti üldözés során – dacolva a megtorlással – a pozsonyi Lőrinc-kapu melletti házát felajánlotta istentisztelet tartására (1682. július 27.). S bár két nap múlva a gyülekezést nagy visszhanggal betiltották, többek között ennek hatására az evangélikusok templomot építhettek a külvárosban.

Kégl György sokkal visszafogottabban, ám mégis sokat tett a közjóért. A család mint uradalmi bérlő költözött a Dunántúlra, s Kégl György hamarosan – az 1870-es évek elejétől – Fejér megye országgyűlési képviselője lett. Nagy összegű adományából (100 000 forint!) megkezdődött a helyi kórház felépítése, amely 1900-ra el is készült, és tiszteletére Szent György Kórháznak nevezték el.

A Székesfehérvárról Lovasberény felé vezető úton elterülő Csala-puszta a középkorban a Csákok birtoka, majd a csókakői váruradalom része volt, a XVII. századtól pedig a Nádasdy birtokokhoz tartozott, s kis létszámú bérlőkből álló közösség lakta. A birtok egy ideig gróf Nádasdy Mária tulajdona volt, aki férjével, gróf Brigido Pállal a XIX. század elején még gazdálkodást folytatott a területen, többek között vízimalmot működtetett itt. Később nádasdi és fogarasföldi Nádasdy Júlia grófné kezébe került, akitől Kégl 1873-ban 390 000 forintért vásárolta meg a pusztát.

A Velencei-hegységig elnyúló és a Császár-patakkal határolt páratlan szépségű, negyven hold nagyságú terület még így, elnéptelenedve is magával ragadta a képviselőt és családtagjait, akik egy visszafogott, az úri kényelmet és a hosszabb itt tartózkodást kínáló kastély, egyben meghitt otthon felépítésére szánták el magukat. Mint ahogyan azt a korabeli sajtó is közli: „A bennlakó család szükségleteihez mérten terveztetett, s minden luxus mellőzésével bírja mindazon helyiségeket, a melyek egy vendégszerető jómódú magyar úri család háztartásához és társadalmi életéhez szükségesek.”

A teljes cikk a Múlt-kor történelmi magazin 2011. ősz számában olvasható.

Előfizetési lehetőségek

Digitális

Digitális formában
szeretnék előfizetni
a magazinra vagy korábbi
lapszámot vásárolni

vásárolok

Nyomtatott

A magazin nyomtatott
verziójára szeretnék
előfizetni vagy már korábban
megjelent lapszámot vásárolni

vásárolok
Bezár