Már az ókoriak is érelmeszesedésben szenvedtek
2011. május 17. 16:01
Egyiptomi hercegnő maradványaiban mutatták ki a koszorúér-betegség legkorábbi ismert tüneteit - derül ki az Ahmósze-Merjet-Ámon koszorúeréről készített CT-vizsgálatból. A kutatás az Amszterdamban a héten megkezdődött International Conference of Non-Invasive Cardiovascular Imaging (ICNC) két előadásában is központi helyet foglal el.
Korábban
A koszorúér-betegséggel (CAD), más néven szívkoszorúér-betegséggel diagnosztizált hercegnő a 17. dinasztia utolsó fáraója, II. Szekenenré Ta-aa lánya volt, i.e. 1580 és 1550 között élt Thébában (Luxor). Életéről annyit tudni, hogy étrendje gazdag volt zöldségekben és gyümölcsökben, emellett némi állathúst is evett. A Nílus partján termett búza és árpa az ókori Egyiptom két létfontosságú élelmiszerének, a kenyérnek és a sörnek volt az alapanyaga. A transz-zsírsavak és a dohány ekkoriban még ismeretlen volt, az életmód ráadásul sok mozgással párosult.
A nemzetközi konferencia két előadása is a koszorúérről készített CT-vizsgálat meglepő eredményével foglalkozik. A prezentációk a Hórusz-tanulmányon alapulnak, amely 52 múmia érelmeszesedését vizsgálta. Ez utóbbi betegséget majdnem minden második múmián kimutatták, amiből a szakemberek arra következtettek, hogy a megvizsgált középkorú és idősebb egyiptomiak egészségügyi állapota közel azonos volt. Az érelzáródást húsz, 45 éves körüli múmia esetében mutatták ki.
Ugyan a koszorúér-elmeszesedést három múmián is egyértelműen megállapították, de ezt csak az egyiptomi hercegnő esetében lehetett tisztán bemutatni. A CT-vizsgálat a negyvenes éveiben elhunyt hercegnő három fő koszorúeréből kettőben is érelmeszesedést talált. „Ma ebben az esetben valószínűleg invazív beavatkozásra lenne szükség” – mondta el Gregory S. Thomas, az irvine-i Kaliforniai Egyetem Nukleáris Kardiológiai osztályának vezetője.
„Végeredményben meglepődtünk, annyi érelmeszesedést találtunk. Korábban úgy gondoltuk, hogy ez egy modern kori betegség, de most nyilvánvalóvá vált, hogy már 3500 éve is létezett. Kutatásunk megkérdőjelezi azt a nézetet, miszerint az érelmeszesedés modern betegség” – tette hozzá.
Ha a hercegnő valóban annyira egészségesen táplálkozott és élt, mint amit a vizsgálat sugall, akkor a modern életforma mégis hogyan lehetett ekkora hatással rá? Thomas és kutatótársa, a kairói El Azsar Egyetem munkatársa, Adel Allam erre több lehetséges választ adott. Elképzelhető a genetikai kapcsolat, de lehet, hogy van egy olyan rizikófaktor, vagy egy hiányzó kapocs, amely még nem ismert. Szerintük az étrend sem kizáró ok, lévén hogy egy uralkodó sarjáról van szó, Ahmósze-Merjet-Ámon több "luxuscikket" fogyaszthatott, köztük húst, sajtot, vajat, illetve sót.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Nem volt esélye, hogy bármire is vigye, végül kétszer lett az USA elnöke 16:10
- Koholt vádak alapján hurcoltak kényszermunkára több százezer embert 14:20
- Művészfeleségek munkáiból készít kiállítássorozatot a szentendrei Ferenczy Múzeum 12:20
- Ritka Caravaggio-festményt állítottak ki Rómában 11:20
- Már az első percben gólt rúgott az Aranycsapat az évszázad mérkőzésén 08:20
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére tegnap
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán tegnap
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király tegnap
