Palóc időutazás a szentendrei skanzenben

Az Ipolytól a Bodrogig

Hét portán tucatnyi, vályogból, téglából és vegyes módon épült lakóház, huszonhat melléképület és több ezer tárgy idézi fel Nógrád, Heves, Borsod és a történeti Gömör jellegzetes portáit a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum új tájegységében.

A Nagyné Batári Zsuzsanna muzeológus irányítása mellett és Román Árpád, a tájegységért felelős építész vezetésével létrejött "faluban" látható az a mai Magyarország határain túlról származó lakóház is, amelynek "lelőhelye" Radnóti Miklós édesapjának szülőfaluja, Nemesradnót volt. Az új tájegység kiállításait egy-egy életkép, szituációt köré építették fel azért, hogy minél átélhetőbbé tegyék a múltat annak hétköznapjaival és fontos eseményeivel.

"Márianosztrán" disznótorra érkeznek a látogatók. Malacvisítás, poharak koccanása hallatszik, a konyhában már melegszik a víz a mosogatáshoz, a szobában vacsorához készülődik a család. "Karancskeszin" az udvarlás körül forog minden, hiszen a fonóban járunk, ahol magunk elé képzelhetjük a guzsalyért kapkodó legényeket és lányokat. A perkupai ház egykori lakói a hátsó szobát alakították át lakodalmas szobává, a szépen terített asztalok mellől már csak a násznép hiányzik. A látvány mellé itt is eredeti gyűjtésből származó zene társul. A reformátusok lakta gömöri "Nemesradnóton" pedig épp karácsony ideje van - meséli sorban Vass Erika néprajzkutató.

De nemcsak térben, hanem időben is kitágul az utazás, sőt megismerkedhetünk a társadalom egy-egy szegmensével is. A húszas évek márianosztrai házát egyszerű parasztemberek lakják, a nemesradnóti épületben a kisnemesi család tagjai gyűlnek össze a harmincas évek végén, "Domaházán" a 60-as évek ózdi ingázói élnek.

Kemecsi Lajos tudományos igazgató egy másik időutazásra is elkalauzol. A halászhomoki cselédházban négy generáció élete és lakáskörülményei láthatók - időben széttagolva. Mint az igazgató kiemeli, a skanzenben csak itt jelenik meg a cselédség története, pedig ez fontos része a magyar társadalom történetének, hiszen volt idő, amikor számuk az egymilliót is elérte. A cselédház első két szobája 1900-ba és 1930-ba röpíti vissza az időutazót.

Az 1986-os és 2001-es szobáknak - az időben való ugrás mellett - egyéb különlegessége is van: ezekben a helyiségekben egy létező család történetét rajzolják ki a tárgyak. A szobában - ahol a tévében éppen az 1986-os csernobili atomrobbanás követhető nyomon - nem műtárgyak, hanem úgynevezett demonstrációs tárgyak vannak. "Az volt a célunk, hogy a látogatók lépjenek be ide, és próbálják ki a tárgyakat" - hangsúlyozza Kemecsi Lajos, hozzátéve, hogy 2001-t azért választották dátumnak, mert ebben az évben vezették be a vizet a lakásba.

A száz évet átfogó időutazás alatt a látogatók korabeli visszaemlékezéseket, summás dalokat, cselédtörténeteket hallhatnak.

1. Az Ipolytól a Bodrogig
2. Kulissza- és műhelytitkok
3. Fókuszban a múzeumpedagógia

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. Erdély etnikai, vallási helyzete a 16–18. században
II. Népesség, település, életmód

• Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
• Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
• II. József haláláról tudósított nyitószámában az első erdélyi magyar újság
• Már ötéves korában megválasztották, de sohasem uralkodott az utolsó erdélyi fejedelem
• A trianoni békét "morális köntösbe öltöztették"