2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

A budai várban látható Nagy Szulejmán szablyája

2009. július 14. 17:16 MTI

Nagy Szulejmán szultán szablyája, Enver pasa ruhája és két janicsár is várja a látogatókat szerdától a Közös múlt hadtörténeti emlékei - válogatás a Török Hadtörténeti Múzeum kincseiből című kiállításon Budapesten, a Hadtörténeti Intézet és Múzeumban.

A kiállítás felöleli a török hadtörténelemnek szinte az egészét, a török hódoltság idejét Magyarországon 1541-től, amikor elfoglalták Budát, és az azt követő csaknem 150 évet, s olyan egyedülálló műtárgyak kerülnek a közönség elé, mint I. vagy Nagy Szulejmán szultán iparművészeti remeknek számító szablyája.

A kiállításon olyan unikális műtárgyakat is bemutatnak, mint Enver pasa ruhája vagy Ahmet Muhtar pasa, nagyvezír egyenruhája, kitüntetései és díszfegyverei. A Török Hadtörténeti Múzeum gyűjteményéből a keleti díszfegyverek mint iparművészeti remekek mellett 16. századi jellegzetes magyar huszárfegyvereket, továbbá első világháborús hadieszközöket is bemutat, amelyek arra utalnak, hogy az egykori ellenfelek a 20. században már szövetségesként harcoltak. A tárlat igazi látványossága lesz az oszmán haderő leghíresebb és legfélelmetesebb alakulata, a janicsárok két figurája. A két báb korhű viseletben és fegyverzetben várja a látogatókat.

I. Szulejmán (1494-1566) szultánra Nyugat-Európában aggatták a nagy és dicsőséges jelzőt kiváló politikusi és hadvezéri képességei miatt, a muszlim világban az al-Kanuni, vagyis a törvényhozó melléknevet kapta államszervezői munkája elismeréseként. Nagy Szulejmán figyelme apjával ellentétben Nyugat felé fordult, I. Ferenc francia királlyal szövetkezett, mert fő célja a Habsburg-ház hatalmának megtörése volt. 1521-ben került szembe a Habsburgokkal szövetséges Magyarországgal. I. Szulejmán a szigetvári csatában halt meg 1566-ban.

A 145 hódoltsági év alatt Szokoli Musztafa volt a legjelentősebb budai pasa: 12 évig állt Buda élén, több építkezés fűződik a nevéhez, köztük a Rudas fürdő. A törökök megszervezték a meghódított területeken, így Magyarországon is a közigazgatást, a bíráskodást, valamint az adók kivetésének és behajtásának rendjét. A Török Hadtörténeti Múzeum kiállítását - amely az év végéig lesz nyitva - Holló József Ferenc nyugalmazott altábornagy, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum főigazgatója és Oya Tuzcuoglu, a budapesti török nagykövet nyitja meg.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
 <br /><i>MTI</i> <br /><i>MTI</i> <br /><i>MTI</i> <br /><i>MTI</i> <br /><i>MTI</i> <br /><i>MTI</i> <br /><i>MTI</i> <br /><i>MTI</i> <br /><i>MTI</i>

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár