Torma Károly

Besztercén és Kolozsvárott végezte tanulmányait, ahol jogot tanult. 1877-ben tanári oklevelet szerzett. Az 1848-i erdélyi országgyűlésen követi írnok, majd Bem seregében végigküzdötte az 1848-49-i szabadságharcot. A zsibói fegyverletétel (1849. augusztus 26.) után Csicsókeresztúrra visszavonulva gazdálkodással, valamint közjogi és régészeti tanulmányaival foglalkozott. Dácia római kori történetéhez már ekkortól gyűjtötte a régészeti, különösen az epigráfiai adatokat, s több ásatást is végzett. Részt vett az 1863-i ideiglenes nagyszebeni és az erdélyi unió megerősítése ügyében összehívott, 1865-i kolozsvári országgyűlésen. 1867-ben Deák-párti országgyűlési képviselő, 1867-72-ben Belső-Szolnok vármegye főispánja, 1872-75-ben ismét képviselő és a képviselőház egyik alelnöke. 1876-tól a kolozsvári egyetemen a közjog, 1878-87-ben a budapesti egyetemen a régészet nyilvános rendes tanára. Budapesten hozzákezdett Aquincum romjainak föltárásához és megalapította az aquincumi múzeumot.

Legjelentősebb eredményeit a római kori Dácia régészeti kutatásában és történetének feldolgozásában érte el. Úttörő szerepet játszott a limes feltérképezésében, lokalizálta Napoca, Potaissa, és Salinae településeket. Szakszerű ásatást hajtott végre az alsó-ilosvai castrumnál. 1890-től többnyire Rómában, később Anzióban római történeti kutatásainak élt. Theodor Mommsen az ő segítségével állította össze dáciai epigráfiai anyagát. A kutatásait összefoglaló Monumenta Hungariae aevi Romani epigraphica című műve kéziratban maradt. Kiadta Zsögödi Mikó János naplójegyzeteit (Kolozsvár, 1863), Thököly Imre naplóját (Pest, 1866) és Rettegi György emlékiratait (1885).

A budapesti egyetem díszdoktora (1881). Tagja volt a Történelmi Társulat választmányának, a bécsi régészeti bizottságnak, a római archaeológiai intézetnek. Az MTA levelező tagja 1861. december 20-tól, rendes tagja 1881. május 19-től. Akadémiai székfoglalóját Adalék észak-nyugati Dacia föld- és helyiratához címmel 1863. június 15-én, rendes tagsági székfoglalóját Dácia hadútjai és tábor-állomásai címmel 1883. április 16-án tartotta.

Fő művei: Dacia fölosztása a rómaiak alatt. Kolozsvár, 1863.; Adalék észak-nyugati Dacia föld- és helyiratához. Pest, 1863.; Római feliratok Erdélyből. Pest, 1865.; A Limes Dacicus felső része. Bp., 1880.; Repertórium Dacia régiség- és felirattani irodalmához. Bp., 1880.; Az aquincumi amfiteátrum északi fele. Bp., 1881.; Inschriften aus Dacia, Moesia superior und Pannonia inferior. Wien, 1882.; Római cserépedény bélyegek és karcolatok. Bp., 1883.

Róla szóló irodalom: Téglás Gábor: Torma Károly jelentősége Észak-Dacia kikutatásában. Erdélyi Múzeum, 1897.; Kuzsinszky Bálint: Torma Károly. Egyetemes Philologiai Közlöny, 1897.; Finály Henrik: Torma Károly. Erdélyi Múzeum, 1897.; Riedl Frigyes: Torma Károly. Akadémiai Értesítő, 1897.; Torma Károly. Századok, 1897.; Gróf Kuun Géza: Emlékbeszéd Torma Károly fölött. Déva, 1899.; Téglás Gábor: Emlékbeszéd Torma Károly rendes tag fölött. Bp., 1905.; Riedl Frigyes: Magyarok Rómában. Bp., 1900.; Thallóczy Lajos: Egy lapocska az aquincumi ásatások történetéből. Bp., 1909.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

ősz
Múlt-kor magazin 2011

• A hódolat ünnepe
• Liszt: a kompozítor
• Szeretni kell, ennyi az egész
• Megjelent a Múlt-kor magazin őszi száma
• Tutanhamon utolsó őre
• Horthy és Gömbös: két kultuszteremtés Magyarországon
• Liszt Ferenc furcsa famíliája
• Liszt: a szívtipró