Informatikusok vizsgálják az ügynökszalagokat

2009. február 27. 15:14 MTI

Hat hétig is eltarthat, amíg informatikus szakemberek megvizsgálják azokat a mágnesszalagokat, amelyek az 1990 előtti állambiztonsági iratokat tartalmazzák, a tartalmi vizsgálat ezután következhet - közölte Kenedi János.

Korábban

Szilvásy György titokminiszter csütörtökön nyilatkozott arról, hogy felkérésére egy civil testület felügyeli az állambiztonsági szolgálatok 1990 előtti, legmagasabb minősítésű iratait tartalmazó 18 mágnesszalag adatainak feldolgozását és archiválását. A testületbe Kenedi János tudományos kutató ajánl tagokat, aki a miniszterelnök felkérésére 2007 júliusában az állambiztonsági iratátadás teljesítésének értékelésére létrehozott szakértői bizottságot vezette. A 18 mágnesszalagról a bizottság szeptemberben átadott jelentése tett említést.

Kenedi kifejtette: a szalagokat először független informatikus szakemberek vizsgálják meg. Ez már a jövő héttől elkezdődhet. A vizsgálat elsősorban arra irányul, hogy hányszor mozgatták meg a mágnesszalagokat, mennyi időt töltöttek vele, mit vettek le belőle, mi került vissza, azaz manipulálták-e a szalagokat, illetve hányszor használták őket. Abszolút szakmai, informatikai eljárásról van szó - hangsúlyozta Kenedi. Kenedi maga nem lesz tagja az összesen öt- vagy hattagú testületnek, amelyben számítástechnikai szakemberek, tudósok mellett a nemzetbiztonsági szolgálat két tisztviselője is jelen lesz. Mint mondta, ő informatikai kérdések megoldásába nem szeretne belefolyni. Azoknak a rövidítéseknek, pecséteknek az értelmezésében azonban várhatóan közreműködik majd, amelyek informatikusok számára nem érthetőek. Ezek tükörképei a papíralapú adathordozóknak - mondta a kutató.

Közlése szerint a szalagokon 80-as évek közepétől szerepelnek adatok, de elvben korábbi információk is vannak rajta. A munka informatikai része akár hat hétig is eltarthat. Ezután következik a szalagok tartalmának vizsgálata. Ezzel összefüggésben nehézségként említette, hogy mulasztásos törvénysértés áll fenn, ezeken a szalagokon ugyanis olyan irat is szerepel, amelynek minősítését már régen megszüntették, vagy meg kellett volna szüntetni. Az 1980 előtti iratoknak, a 1996-os titoktörvény alapján automatikusan szabadnak kellene lenniük, az 1990 utániaknak pedig 2001-től - jegyezte meg.

A Kenedi vezette bizottság egy évig vizsgálódott a rendszerváltás előtti titkosszolgálati iratokat őrző szerveknél, s jelentésüket tavaly szeptember 11-én adták át Szilvásy György titokminiszternek. A testület munkájának egyik legfontosabb eredménye az volt, hogy kiderült: megvannak azok az egyébként 2060-ig titkosított mágnesszalagok, amelyekre az elmúlt rendszer szolgálatai vitték fel az ügynöklistáikat, illetve a célszemélyek adatait.

Ezzel párhuzamosan szabadon kutathatóak lettek az 1956-os, nyíregyházi forradalmi vezetők elleni megtorló perben eljáró, azóta elhunyt ügyészek személyi anyagai a Fővárosi Bíróság csütörtöki, nem jogerős ítélete szerint - közölte Dénes Balázs, a perben jogi képviseletet nyújtó szervezet, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) elnöke. A bíróság megállapította, hogy a Legfőbb Ügyészség jogszerűtlenül tagadta meg egy jogtörténész kutatási kérelmét.

Az ügyészség - a bíróság szerint tévesen - úgy gondolta, hogy a kutatás szabadságát biztosító rendelkezések az ügyészségi irattárra nem vonatkoznak, és a levéltári törvény ügyészségi utasításokkal felülírható. A Legfőbb Ügyészség annak ellenére kitartott ezen álláspontja mellett, hogy az adatvédelmi biztos is a kutatás szabadsága mellett foglalt állást. A TASZ fontos eredménynek tarja a csütörtöki ítéletet, mert szerintük a társadalmi fejlődést akadályozza, ha a tudományos kutatás szabadságát állami korlátozás alá vetik - olvasható közleményükben.