Újra működőképes Einstein távcsöve

A legendás fizikus, akit 1921-ben tüntettek ki Nobel-díjjal a fotoelektromos jelenségek felfedezéséért, egy évvel 1955-ben bekövetkezett halála előtt kapta a távcsövet. A teleszkóp barátja, Zvi Gizeri ajándéka volt, aki a feltételezések szerint maga készítette a szerkezetet.

Albert Einstein, aki a Héber Egyetem társalapítója volt, végrendeletében jegyzeteit az intézményre hagyta. Az egyetemen sokan tudni vélték, hogy a távcső is szerepelt a hagyatékban, ám hosszú évtizedekig senki és semmit nem tudott a teleszkóp hollétéről.

Az elveszettnek hitt távcsőre ugyan még az 1990-es években rábukkant a raktárban a Héber Egyetem egyik informatikusa, ám nem ismerte fel a lelet jelentőségét. Végül 2004-ben Esel Ofir biológus jött rá, hogy Albert Einsteiné volt a raktárban hányódó távcső. Az eszköz, amelyet három éves munkával, s 10 ezer dolláros (1,6 millió forintos) ráfordítással rendbe hozták, most ismét teljesen működőképes.

A teleszkóp az egyetem ifjúsági központjába kerül azzal a szándékkal, hogy az odalátogató iskolásokban felkeltsék a tudomány iránti érdeklődést.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

5. Demográfiai és etnikai változások Magyarországon a XVIII. században
II. Népesség, település, életmód

• „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
• Már ötéves korában megválasztották, de sohasem uralkodott az utolsó erdélyi fejedelem
• A másfél évszázadnyi török uralom mérlege