Műholdképekkel azonosították Velence elődjét
2008. szeptember 18. 09:26
Műholdfelvételek révén fedezték fel az ősi lagúnavárost az Adria partján, amely Velence elődje volt.
Korábban
Velence, amelyet 118 apró szigeten építettek fel, nem épp a legmegfelelőbb helynek tűnik egy olyan tengeri hatalom létrehozásához, amilyenné a középkorban és a reneszánsz idején a dózsék városa vált.
A történészek egybehangzó véleménye szerint azonban a magyarázat abban keresendő, hogy az apró szigeteket olyan római városok, mint Ravenna, Padova (Patavium), Aquileia lakói népesítették be, akik először az 5. században a hunok, majd egy évszázaddal később a langobardok elől menekültek el.
Ám mint Paolo Mozzi, a Padovai Egyetem földrajzi tanszékének kutatója rámutatott, a nagyfelbontású műholdfelvételek egy kiterjedt várost rajzoltak ki Velencétől 7 kilométerre északra, Altino közelében. Ez a római Altinum volt.
A feltevések szerint Altinum ugyancsak a barbárok előretörésének esett áldozatul. Ekkor lakói a lagúna belsejébe menekültek, s megalapították a szigeteken Velencét (Venetiae), felhasználva az építkezéshez városuk köveit. Virágkorában, mielőtt az 5. század közepén a hunok lerohanták, Altinum az Adria fontos kereskedelmi és hajózási központja volt.
A műholdfelvételeken széles utcákat és tereket, palotákat és templomokat, színházakat és csatornákat, valamint egy nagy amfiteátrumot azonosítottak. A jelek szerint Altinum prosperáló város volt, amelynek mintegy 20 ezer lakosa lehetett, ám a 10. századra a település teljesen elnéptelenedett. Altinum emlékét néhány sziget őrzi, amelyeket az elhagyott római város egyes körzetei után neveztek el: ilyen Torcello (az egykori Torricellum), Murano (Ammurianum) és Burano (Porta Bureana).
A romváros feltárási terveit a Padovai és a Velencei Egyetem, valamint a Veneto körzet régészeti főfelügyelősége közösen dolgozza ki.
(Múlt-kor/MTI)
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód
- Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
- Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
- Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
- Így került Erdély 100 éve a románokhoz
- Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
- Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
- Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle 16:05
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap