2020. ősz: Hiúságunk története
ITT támogathatsz bennünket

Kiolvadnak a neolitikus mindennapok az Alpokban

2008. szeptember 16. 11:05

Az alpesi gleccserek olvadása bepillantást enged a magas hegyek között élt neolitikus emberek életébe - derült ki a régészek és klimatológusok nemrég rendezett berni konferenciáján, ahol az éghajlatváltozással kapcsolatos szempontokra is felhívták a figyelmet.

Mindenki ismeri az 1991-ben felfedezett Ötzi történetét: a jégbefagyott embert 3000 méter magasságban találták meg, i.e. 3300 körül élhetett, amely egyben felveti azt a kérdést is, hogy az Alpokban talán több ember is élt, mint eddig gondolták. A 2756 méter magasságban fekvő, svájci Schnidejoch gleccsernél talált leletek csak megerősítik ezt a feltételezést.

2003-ban egy svájci pár egy darab fára lett figyelmes, ami felkeltette az érdeklődésüket. Levitték a hegyről, és átadták a berni régészeti hatóságnak. A gondos vizsgálat és a radiokarbonos kormeghatározás során kiderült, hogy egy nyírfaháncsból készült tegezről van szó, amelyet i.e. 3000 körül készítettek. `Az Alpokból származó leletek igen ritkák. Ez azonban még különlegesebb. A világon sehol sem találtak ehhez hasonló tegezt` - mondja Albert Hafner, Bern kanton vezető régésze. A felfedezést először titokban tartották, mert attól féltek, hogy a kincsvadászok elözönlik a gleccser környékét. A régészek azonban további kutatásba kezdtek, és egyre több tárgyra bukkantak.

"Íjakat, tegezt és nyilakat találtunk. Meglepetésünkre rengeteg szerves anyag került elő, bőr, cipődarab, nadrágfoszlány, amit normál esetben nemigen találunk." A leletek egy része az i.e. 4500 körüli időkből származik, vagyis idősebb, mint Ötzi. Más tárgyak is előkerültek a bronzkorból, a római korból és a korai középkorból. A leletek azért is érdekesek, mert olyan korszakból származnak, amelyben a klimatológusok szerint a Föld Naphoz viszonyított pályájának változásai miatt a Föld éghajlata különösen meleg volt. Ennek következtében a magas hegyek járhatóvá váltak az emberek számára.

"A Schnidejoch gleccser azon helyek közé tartozik, amelyek érzékenyen reagálnak a rövid távú éghajlatváltozásokra és hőmérséklet-ingadozásokra. Ha még több radiokarbonos adatunk lesz, akkor az utóbbi 7000 évre vonatkozóan pontos képet rajzolhatunk a gleccserek rövid távú változásairól" - magyarázza Martin Grosjean, a Berni Egyetem klimatológusa.

A gleccsernél talált római pénzérme azt bizonyítja, hogy a rómaiak ezt az utat használták, hogy átkeljenek az Alpokon az északi kolóniák felé. Érdekes módon a Föld leghidegebb korszaka egybeesik a Római Birodalom hanyatlásával. Amikor megkezdődött a lehűlés, és a gleccserek egyre nagyobbak lettek, a Schnidejochot és a többi hágót a jég eltorlaszolta. Vagyis az éghajlatváltozás hozzájárult a Római Birodalom bukásához? "Ez kissé erőltetett megállapítás lenne. Annyit tudunk, hogy az éghajlat többször is változott a történelem során; régen a Föld Nap körüli pályája okozta a változásokat, most az üvegházhatás."

Martin Grosjean számára a Schnidejoch gleccseren talált 5000 éves bőrdarab annak bizonyítéka, hogy a Föld egyre melegszik. "A bőr a legértékesebb lelet. Ha a bőrt kitesszük az időjárás, napfény, szél, eső hatásainak, csaknem azonnal szétbomlik. Az, hogy ez a bőrdarab ilyen ép állapotban fennmaradt, azt mutatja, hogy eddig jég borította, vagyis az elmúlt 5000 év alatt a gleccser soha nem volt kisebb, mint 2003-ban, és az azt követő években."

Számos tudós és régész érkezett a berni konferenciára, hogy többet tudjon meg a Schnidejoch gleccseren talált leletekről, és bemutassa saját kutatási eredményeit. Kanadai kutatók a Yukon régióban újkőkori mezőgazdaság és állattenyésztés nyomaira bukkantak nagy magasságban, ami szintén a Föld felmelegedését támasztja alá.

A norvég Atle Nesje már 25 éve foglalkozik a gleccserekkel. Számításai szerint a norvég jégmezők is hasonló felmelegedési és lehűlési periódusokat mutatnak, mint az alpesi gleccserek. "Ezek a régészeti leletek pontosan beleillenek a mi gleccserkutatási eredményeinkbe. Ez nagyon fontos a múlt, a jelen és a jövő éghajlatváltozásairól szóló vitákban."

A Schnidejoch leletek a történészek számára azt bizonyítják, hogy az emberek sokkal inkább otthon voltak az Alpokban, mint eddig feltételezték. "1991-ben Ötzi teljesen letaglózott minket. Eddig mindig azt hittük, hogy az Alpokban nem éltek emberek. A schnidejochi leletek óta viszont már tudjuk, hogy nagyon is szerettek hegyet mászni, ami igazi kihívás lehetett, hiszen még nem voltak Goretex cipők. De tudjuk, hogy rendszeresen felmentek a hegyek közé" - mondja Hafner.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2020. ősz: Hiúságunk története
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár