Saját fegyvereikkel győzte le a szovjeteket Oszama bin Laden
2008. április 3. 13:00
Oszama bin Laden 1986-ban Londonba repült, hogy szovjet föld-levegő rakétákat vásároljon az afganisztáni megszállók ellen - derül ki egy nemrég megjelent könyvből.
Korábban
A fegyverszállítmány jó időben érkezett: akkor ugyanis mind az amerikai, mind pedig a szaúdi kormányzat támogatta a tálibok harcát a megszállók ellen. Amikor azonban a Reagan-adminisztráció Stinger rakétákkal látta volna el az afgánokat, azok ódzkodtak a hasonló közevetlen szállítmányok elfogadásától. A szaúdiak a könyv megjelentetése kapcsán elismerték, hogy lehetett szó hasonló üzletekről, de ők nem ismerték azok természetét, és csak közvetítőként voltak jelen. A német fegyvercég pedig egyenesen elutasította, hogy válaszoljon a könyvvel kapcsolatban a Washington Post kérdéseire.
A könyv emellett azt is bemutatja, hogy a szovjetek elleni felkelés vezetői több tízezer dollárt kaptak a CIA-tól 1988-89-ben. Az amerikai hírszerzés azonban semmit nem bízott a véletlenre: lehallgatóberendezést szereltek Najef szaúdi herceg íróasztala alá is, amikor az belügyminiszter lett. Najef azonban ezt felfedezte, így nem csoda, ha szeptember 11-e után nem szívesen működött együtt a globális terrorellenes kampánnyal.
Oszama bin Laden élete szorosan összekapcsolódott Afganisztán történetével. Édesapja dúsgazdag építési és szállítmányozási vállalkozó volt Szaúd-Arábiában. Fiára mintegy 300 millió dolláros örökséget hagyott. A fiú folytatta az üzleti vállalkozást, de emellett komoly összegeket áldozott az iszlám terrorizmus támogatására is. 1979-ben Afganisztánba ment, hogy részt vegyen a kommunisták és a megszállók elleni harcban. A Pakisztánon keresztül főleg a CIA által pénzelt Hezb-i-Iszlámi szervezethez csatlakozott, amelynek vezetője Gulbuddin Hekmatjar volt.
Az építőiparban szerzett tapasztalatait felhasználva számos támaszpontot épített a mudzsahedineknek. A háború vége felé már közvetlenül is részt vett a harcokban. Előbb a pakisztáni határ mentén fekvő Khoszt városa körüli összecsapások, majd az 1989-es Dzsalálábád elleni sikertelen mudzsahedin ostrom során fogott fegyvert. Jó időre azonban utóbbi volt az utolsó afganisztáni "szereplése". A Hezb-i-Iszlámit odahagyva inkább saját szervezete, "az Alap" (al-Kaida) tevékenységének irányításával törődött. További részletek Oszama bin Ladenről.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1. világháború
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata
- A húsvéti felkelés az első lépést jelentette az ír függetlenség felé
- Keserűen vette tudomásul a Szerbia elleni ultimátumot Tisza István
- Már a franciák is próbálkoztak harci gázzal az yperni támadás előtt
- A háborús károkat szenvedett Belgium nem volt jó választás az olimpia megszervezésére
- Hiába szereztek fegyvereket, mégsem tudtak megszökni a rabok az Alcatrazból 19:05
- Több ezer harckocsit és repülőgépet vetettek be a szovjetek Berlin elfoglalásához 17:05
- Dél-Amerikába kalauzolja a látogatókat fotókiállításain a Néprajzi Múzeum 11:20
- A festészet mellett a háború művészete is foglalkoztatta Leonardo da Vincit 09:50
- Óriási reklámkampány készítette elő a millenniumi ünnepségeket 09:05
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága tegnap
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont tegnap
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét tegnap