Königgrätz volt a kiegyezés kulcsa

Korábban

Diószegi István: A német egység (Rubicon 1997/5-6)

Kedves Gyula: A hátultöltő puska (Rubicon 1997/7)

Diószegi István: Bismarck (Rubicon 1999/1-2)

Ausztria kudarca átrendezte Közép-Európát

Von Benedeket leváltották, de a helyzeten a Lombardiából odavezényelt Albrecht főherceg sem tudott már változtatni, az ellenség csakhamar Bécset fenyegette. A vereség után az osztrák egységek Olmützbe húzódtak vissza, a hannoveri hadsereg a poroszok elől Türingiába vonult, majd a július 27-29-i langensalzai kudarc után letette a fegyvert. A német szövetségi hadtestek még egy ideig védekeztek Bajorországban, de a háború az osztrák vereségek következtében eldőlt.

Bismarck azonban ekkor már III. Napóleon francia császár beavatkozásától tartott, így július 26-án Nikolsburgban előzetes békét kötött. Az augusztus 24-én megkötött végleges prágai béke megerősítette a nikolsburgi megállapodásokat, emellett feloszlatta a Német Szövetséget s a két hercegséget, továbbá Hannovert, Hessen-Kasselt, Nassaut és Frankfurt szabad várost Poroszországhoz csatolta. Augusztus 18-án létrejött az Északnémet Szövetség, amely az 1871-ben kikiáltott császárság magja lett. Észak-Schleswigben népszavazást engedélyeztek a Dániához való csatlakozás kérdésében - erre csak az első világháború után került sor. Ausztria 20 millió tallér háborús kártérítést fizetett.

Az olasz fronton Ausztria sikereket ért el, július 20-án Lissa szigeténél Tegethoff ellentengernagy, a szárazföldön július 24-én Custozzánál Albrecht főherceg aratott győzelmet. Az északi vereségek miatt mégis engedményekre kényszerült, az 1866. október 3-án megkötött bécsi békében lemondott Velencéről és elismerték az Olasz Királyságot.

Bismarck politikájához a magyar emigráció nagy reményeket fűzött, a kancellár a háború előtt Klapka Györggyel, Türr Istvánnal és Csáky Tivadarral is találkozott Berlinben, s ígéretet tett egy magyar légió felállítására is. A Kossuth és köre által kívánt magyarországi akcióra azonban nem volt hajlandó, nem akarta felbomlasztani a Habsburg-birodalmat, csupán kiszorítani azt Németországból. A magyarokat a kancellár csak nyomásgyakorlásra használta. Ausztria kudarca mégis döntő hatással volt Magyarországrä a vesztes háborúból meggyengülve kikerülő Ausztria könnyebben hajlott a magyarokkal való megegyezésre. Ennek alapján 1867-ben létrejött a kiegyezés és megalakult az Osztrák-Magyar Monarchia. Ezzel indult meg az önálló, Németországtól elkülönült osztrák állam kialakulása is.

(Múlt-kor/MTI-Panoráma - Sajtóadatbank)

1. A porosz ismétlő puskák döntöttek
2. Ausztria kudarca átrendezte Közép-Európát

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
• A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
• Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
• A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
• Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
• Sztójay Döme, a magyar Quisling
• "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
• Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
• "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"