Újabb építményre bukkantak Szulejmán sírkomplexumában

A kutatócsoport vezetőjeként is dolgozó szakember tavaly decemberben jelentette be, hogy minden valószínűség szerint megtalálták I. Szulejmán szultán sírhelyét, az egykori mauzóleumot, valamint egy unikális oszmán kori települést a szigetvár-turbéki szőlőhegyen. Ahhoz azonban, hogy teljes bizonyossággal ki lehessen jelenteni, hogy a türbét találták meg, fel kell tárni a többi épület maradványait is, és tisztázni kell az egymáshoz való viszonyukat - jegyezte meg akkor Pap Norbert. Az erre irányuló ásatásokat és más vizsgálatokat májusban kezdte meg mintegy 15 magyar szakember és három török konzultáns, akik július 15-ig dolgoznak a helyszínen.

Pap Norbert a kutatás eddigi eredményeiről szólva elmondta: nagy bizonyossággal állítható, hogy egy mecset vagy dzsámi maradványaira bukkantak. A két épület között jogi különbség van: a mecset egy általános imádkozó- és gyülekezőhely, míg a dzsámi magasabb státussal rendelkezik, ahol a közel-keleti vallás legfontosabb imájaként számon tartott pénteki úgynevezett khudbe is elmondható. A régészeti feltárások friss eredményeit a történeti források is megerősíteni látszanak, amelyek szerint a szóban forgó területen Szokolu Mehmed nagyvezér dzsámija állhatott - tette hozzá.

Pap Norbert kiemelte: a most feltárt épület tovább erősíti azon hipotézisüket, hogy valóban I. Szulejmán szultán sírhelyét fedezték fel. A kutató megjegyezte, hogy a héten várható a harmadik épület feltárásának kezdete, amelyről azt feltételezik, hogy derviskolostor lehetett. A kutatások kiértékelt eredményeiről szeptemberben adnak tájékoztatást. I. Szulejmán magyarországi síremlékének jelentőségéről Pap Norbert korábban azt mondta, hogy az Oszmán-háznak 36 uralkodója volt, többségük a birodalom fővárosában és környékén hunyt el, ott emeltek nekik síremléket. Két szultán temetésének azonban külön rendje volt.

I. Murád 1389-ben Rigómezőnél, I. Szulejmán Szigetvárnál halt meg, testüket Burszába és Isztambulba vitték, belső szerveiket ugyanakkor a legenda szerint kivették és a helyszínen eltemették - mondta. Rámutatott arra, hogy mindkét helyszín fontos zarándokhellyé vált, de amíg Murád türbéje fennmaradt, a legjelentősebb oszmán uralkodóként tisztelt Szulejmáné a 17. században elpusztult, azóta elveszett a helyének pontos emlékezete.

A baranyai városban idén tartják a Zrínyi Miklós-Szigetvár 1566 emlékévet. A magyar, a török és a horvát államfő látogatásával, a meghívott nemzeteket bemutató tematikus napokkal, nemzetközi tudományos konferenciával, illetve szobor- és emlékműavatásokkal ünneplik Szigetváron és Pécsett Zrínyi Miklós és bajtársainak hősies helytállását. A jubileum szeptember 7-i központi programján - a szigetvári vár ostromának 450. évfordulójának délelőttjén - várhatóan egyszerre látogat a baranyai városba Áder János meghívására Recep Tayyip Erdogan török és Kolinda Grabar-Kitarovic horvát államfő.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

holokauszt

• Holokauszttúlélők rajzait tekintheti meg a közönség a Magyar Nemzeti Galériában
• Svéd és svájci diplomaták is mentették a budapesti zsidóságot
• Megnyílt a Holokauszt 80 emlékév a Dohány utcai zsinagógában 
• Csak a rendszerváltás után lett elismert Kertész Imre írói munkássága
• Szinte egész életét a humanitárius tevékenységnek szentelte id. Antall József
• A holokauszt áldozataira emlékezünk a mai napon
• Kiállítást nyitnak a volt jugoszláv országok az auschwitz-birkenaui koncentrációs táborban
• Sztehlo Gábor gyermekmentő tevékenysége a holokauszt árnyékában
• Érzelmi hullámvasút – Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni szerelme