Újabb 10 bizarr haláleset a középkorból
2017. április 20. 08:25
Korábban
Luxemburgi Zsigmond vakmerő nagyapja
Nem kizárt, hogy Luxemburgi Zsigmond nagyapjának, János cseh királynak köszönhetjük a „vakmerő” kifejezés megszületését. János 1310-ben szerezte meg a cseh koronát és uralkodása során sikeresen állította helyre a belharcoktól tépázott királyság stabilitását. 1336-ban, negyven éves korában azonban elvesztette szeme világát miközben Litvániában hadakozott, így élete utolsó tíz évét vakon töltötte. Ez nem akadályozta meg abban, hogy továbbra is aktívan uralkodjon, és rövidesen szövetséget kötött VI. Fülöp francia királlyal, akinek igyekezett támogatást nyújtani az angolokkal vívott százéves háborúban is. Seregeivel és fiával, a későbbi IV. Károly német-római császárral jelen volt a crécyi ütközetben. Az öreg, vak király számára végzetesnek bizonyult csata eseményeit Jean Froissart, korabeli történetíró elbeszéléséből ismerjük:
„... bár teljesen vak volt, amikor megértette a csata állását, embereihez fordult: „Merre van a fiam, Károly?” – kérdezte, mire lovagjai így feleltek: „Nem tudjuk Uram, úgy gondoljuk, hogy még harcol.” Mire a király: „Uraim, ti embereim, társaim és barátaim vagytok ezen az úton. Arra kérlek titeket, hogy vigyetek olyan messze előre, hogy legalább egyetlen vágást mérhessek kardommal az ellenségre.”
A királyt páncélba öltöztették és lóra ültették, majd két hű lovagja két oldalról közrefogta őt. Lovaikat egymáshoz kötözték, hogy a vak uralkodó véletlenül se tévessze el az irányt. Ezután a csata forgatagába vágtattak, János király pedig Froissart szerint nem is egyszer, hanem legalább négyszer is lesújtott kardjával. A bátor hármas példásan küzdött, mielőtt őket is elérte a vég. Holttesteiket és lovaik tetemét másnap a csatatéren találták meg, még mindig egymáshoz kötözve.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
- A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
- Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
- Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
- Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
- A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
- Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
- Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
- Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?
- Példás jelleme népszerűvé, betegsége végül uralkodásra alkalmatlanná tette III. Györgyöt 08:20
- A kor legnagyobb színészeivel dolgozott együtt Máriássy Félix tegnap
- Máig rejtély övezi a Hawaii-sziget lakói által istenként tisztelt Cook kapitány halálát tegnap
- Gyökeres változásokat hozott Iránban Homeini forradalma tegnap
- Számos ritkaságra licitálhatnak az érdeklődők a Múzeum Antikvárium árverésén tegnap
- Minden igyekezete ellenére soha nem nyerte el az áhított Oscar-díjat Tony Curtis tegnap
- Megjelent a Sorstalanság című Nobel-díjas regény keletkezéstörténete tegnap
- Különleges falusi olimpiát szervez a Szentendrei Skanzen tegnap