Több száz éves késéssel kapnak nevet a lipótvári erőd bástyái

2016. július 26. 16:57 MTI

Három és fél évszázados késéssel idén szeptemberben hivatalosan is nevet kapnak a Habsburg-birodalom egykori legerősebb erődjének, ma Szlovákia legnagyobb területű büntetés-végrehajtási intézményének, a lipótvári erődnek a bástyái és kapui - tájékoztatott Juraj Hladky, Lipótvár (Leopoldov) főpolgármester-helyettese kedden.

Lipótvári erőd

A lipótvári erőd, amely elkészülte idején Közép-Európa legmodernebb és egyik legszilárdabb erődítményének számított, 1655 és 1659 között épült, I. Lipót császár megbízásából, Palma Nouva olasz hadmérnök tervei alapján. Az építtetője nevét viselő erődítmény a 17. századi török terjeszkedés megállítása céljából épült, ám fontos hadi szerepe mégsem akkor, hanem a kuruc háborúk idején volt. Az építmény katonai jelentősége az 1848-49-es forradalom és szabadságharc után csökkent, az erődöt a Bach-rendszer idején, 1855-ben börtönné alakították át, s máig erre a célra szolgál.

A ma is több méter vastag falakkal körbevett erőd egyik érdekessége, hogy - bár építése idején ez természetes volt - bástyái és kapui mind a mai napig nem kaptak nevet. Ezt a hiányosságot akarja most pótolni a fegyintézet vezetése és a város önkormányzata azzal, hogy szeptember végére egy olyan névadó ceremóniát vettek tervbe, amelynek során történelmi dokumentumokból kiindulva hivatalosan is nevet adnak az erőd bástyáinak és kapuinak.

Juraj Hladky elmondta: a megkésett névadásnak az adta az ötletet, hogy Domokos György történésznek a közelmúltban olyan, eddig ismeretlen, az erőd történetére vonatkozó dokumentumokat sikerült fellelnie a bécsi Udvari Haditanács archívumában, amelyek információkat szolgáltattak arról, hogy az erőd egyes részeinek milyen neveket szántak azok építése idején.

A dokumentumokból kiderül, hogy az erőd építését felügyelő Louis Raduit de Souches marsall által az uralkodónak, I. Lipótnak jóváhagyásra küldött tervekben már szerepeltek a leendő bástyák és kapuk nevei. A marsall terveiben az erőd két kapuja Porta Alessandrina és Porta Gonzaga néven szerepelt, a hat bástya pedig a Chigi, az Ungeria, Boemia, Moravia, Silesia és Austria nevet kapta volna.

A bástyák nevei egy kivételével könnyen értelmezhetőek, hiszen azok a birodalom egyes területeinek olasz vagy latin nyelvű történelmi megnevezései, a Chigi név megjelenése viszont némileg bonyolultabb - mondta Domokos György kutatásaira hivatkozva Juraj Hladky. Kifejtette: a terveket nem csupán I. Lipótnak kellett jóváhagynia, hanem azokba az akkori pápának, VII. Sándornak is beleszólása volt, annál is inkább, mivel a Habsburg uralkodó anyagi hozzájárulást várt tőle a török hódítás megfékezésére szánt erőd építési költségeihez. Innét eredeztethető a Chigi név is, ugyanis az egyik leghíresebb olasz bankárcsaládból származó VII. Sándornak Fabio Chigi volt a polgári neve.

A Nagyszombathoz (Trnava) közeli város főpolgármester-helyettese szerint máig nem derült ki bizonyosan, hogy az építés után miért maradt el a hivatalos névadó, az viszont már biztos, hogy a szeptember végére tervezett ünnepségen a település legdominánsabb épületegyüttesének, az erődnek a bástyái és kapui hivatalosan is felveszik az eredetileg nekik szánt neveket. Az ünnepi névadó pontos időpontjáról és részletes programjáról www.leopoldov.sk címen elérhető honlapján tájékoztat majd a város, amelyet az erőd építésén munkálkodó, majd ott letelepülő mintegy háromezer ember alapított meg, akkor még Újvároska néven.

Címkék
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. őszi száma