Szerencsésen megúszta az eretnekség vádját a pápát kigúnyoló Galilei
2020. június 22. 14:47 Jeki Gabriella
Korábban
Bolondnak állította be könyvében a pápát
Galileo a könyvében nyíltan kijelentette, hogy a Föld a Nap körül forog, amiért a római törvényszék elé idézték. Barátja, VIII. Orbán ugyanis a könyv előkészítése során arra kérte, hogy művében pro és kontra érveket sorakoztasson fel a heliocentrikus, illetve a geocentrikus elmélet mellett, ám Galileo gyakran ferdítette el a pápa gondolatait, illetve nyíltan ellentmondásokba keverte. A szerző nyilvánosan kigúnyolta VIII. Orbánt és a tilalom ellenére a kopernikuszi elméletet védte. Ez pedig nem maradhatott megtorlás nélkül.
Eretnekséggel vádolták és 1632 szeptemberében megkapta idézését a római törvényszék elé. A pert ügyes módszerekkel háromszor is sikerült elhalasztania (orvosi igazolásokkal tudta távol tartani magát), amikor a pápa elveszítette türelmét és elővezetési paranccsal fenyegette meg őt. Végül 1633. február 13-án az inkvizíció perbe fogta és június 22-én már ítéletet is hirdettek.
A kihallgatások idejére még egy háromszobás lakást is biztosítottak számára. A főbíró szerepét maga a barát, VIII. Orbán pápa töltötte be (bár egyes kutatások szerint a pápa távol tartotta magát a pertől), és Galileo befolyásos barátainak közbenjárására enyhébb büntetést kapott. 1633. június 22-én kénytelen volt visszavonni a Föld mozgására vonatkozó állításait, hiszen kötelezték heliocentrikus tanainak megtagadására.
„Eppur si muove („Mégis mozog!”)” – mormolta maga elé néhány későbbi forrás szerint.
Három kihallgatás után az inkvizíció „súlyos tévedés és eretnekség gyanúja” miatt betiltotta Galilei könyvét, és eltiltották az írástól is. Megeskették, hogy többé nem védi a heliocentrikus rendszert, miközben börtönbüntetésre ítélték. Ez utóbbi ítéletet később házi őrizetre változtatták. Úgy tudni, nem fenyegették, nem kínozták és a Medici Akadémiából sem zárták ki. Galileo viszonylag szerencsésen megúszta az eretnekség perét, amelyet több esetben halállal büntettek a korban.
Galileo életének utolsó tíz évét az egyház megfigyelése alatt töltötte, ám így is szerencsésnek érezhette magát. 1633. december 1-jén visszatérhetett otthonába is, a Firenze melletti Arcetriben lévő professzori luxuskúriájába. A Mediciektől kapott havi nyugdíja és az éves vatikáni járadéka (amelyet 1630-ban ígért oda neki VIII. Orbán pápa, és aminek folyósítását soha nem szüntették meg) bőségesen fedezte kiadásait.
Utolsó könyvét már félig vakon, félig betegen írta meg. 1636-ban jelent meg a Matematikai érvelések és bizonyítások az új tudomány... (Discorsi e dimostrazioni matematiche intorno a due nuove scienze) című tanulmánya, amely a newtoni rendszer alapjait teremtette meg és a mechanikáról és az esési törvényekről szólt. Könyvében foglalkozott a hajításokkal, az ingamozgással, sztatikával és hidrosztatikával is. Galileo a fizika történetének új korszakát nyitotta meg ezzel. A nagy tudós végül tanítványai körében, 1642. január
8-án halt meg.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Nagycsütörtökön mondta el utolsó miséjét Győr püspöke, Apor Vilmos 19:05
- Trágyadomb mentette meg a haláltól az ablakon kidobott prágai hivatalnokokat 17:05
- Törőcsik Mari nercbundája is kalapács alá kerül a Fábián Juli Emlékalapítvány által szervezett árverésen 16:05
- A 19. század hangulatát idézi az újonnan nyílt múzeumposta Hollókőn 14:20
- A török nyomdászatot megalapozó diplomatáról rendeztek konferenciát Ankarában 11:20
- Nem temethették egymás mellé a híres gengszterpárt, Bonnie-t és Clyde-ot 09:50
- Magyar grófból vált Magadaszkár királyává a kalandos életű Benyovszky Móric 09:05
- tegnap