Szerencsésen megúszta az eretnekség vádját a pápát kigúnyoló Galilei

Bolondnak állította be könyvében a pápát

Galileo a könyvében nyíltan kijelentette, hogy a Föld a Nap körül forog, amiért a római törvényszék elé idézték. Barátja, VIII. Orbán ugyanis a könyv előkészítése során arra kérte, hogy művében pro és kontra érveket sorakoztasson fel a heliocentrikus, illetve a geocentrikus elmélet mellett, ám Galileo gyakran ferdítette el a pápa gondolatait, illetve nyíltan ellentmondásokba keverte. A szerző nyilvánosan kigúnyolta VIII. Orbánt és a tilalom ellenére a kopernikuszi elméletet védte. Ez pedig nem maradhatott megtorlás nélkül.

Eretnekséggel vádolták és 1632 szeptemberében megkapta idézését a római törvényszék elé. A pert ügyes módszerekkel háromszor is sikerült elhalasztania (orvosi igazolásokkal tudta távol tartani magát), amikor a pápa elveszítette türelmét és elővezetési paranccsal fenyegette meg őt. Végül 1633. február 13-án az inkvizíció perbe fogta és június 22-én már ítéletet is hirdettek.

A kihallgatások idejére még egy háromszobás lakást is biztosítottak számára. A főbíró szerepét maga a barát, VIII. Orbán pápa töltötte be (bár egyes kutatások szerint a pápa távol tartotta magát a pertől), és Galileo befolyásos barátainak közbenjárására enyhébb büntetést kapott. 1633. június 22-én kénytelen volt visszavonni a Föld mozgására vonatkozó állításait, hiszen kötelezték heliocentrikus tanainak megtagadására.

„Eppur si muove („Mégis mozog!”)” – mormolta maga elé néhány későbbi forrás szerint.

Három kihallgatás után az inkvizíció „súlyos tévedés és eretnekség gyanúja” miatt betiltotta Galilei könyvét, és eltiltották az írástól is. Megeskették, hogy többé nem védi a heliocentrikus rendszert, miközben börtönbüntetésre ítélték. Ez utóbbi ítéletet később házi őrizetre változtatták. Úgy tudni, nem fenyegették, nem kínozták és a Medici Akadémiából sem zárták ki. Galileo viszonylag szerencsésen megúszta az eretnekség perét, amelyet több esetben halállal büntettek a korban.

Cristiano Banti 1857-es festménye

Galileo életének utolsó tíz évét az egyház megfigyelése alatt töltötte, ám így is szerencsésnek érezhette magát. 1633. december 1-jén visszatérhetett otthonába is, a Firenze melletti Arcetriben lévő professzori luxuskúriájába. A Mediciektől kapott havi nyugdíja és az éves vatikáni járadéka (amelyet 1630-ban ígért oda neki VIII. Orbán pápa, és aminek folyósítását soha nem szüntették meg) bőségesen fedezte kiadásait.

Utolsó könyvét már félig vakon, félig betegen írta meg. 1636-ban jelent meg a Matematikai érvelések és bizonyítások az új tudomány... (Discorsi e dimostrazioni matematiche intorno a due nuove scienze) című tanulmánya, amely a newtoni rendszer alapjait teremtette meg és a mechanikáról és az esési törvényekről szólt. Könyvében foglalkozott a hajításokkal, az ingamozgással, sztatikával és hidrosztatikával is. Galileo a fizika történetének új korszakát nyitotta meg ezzel. A nagy tudós végül tanítványai körében, 1642. január
8-án halt meg.

1. Kísérleteket és méréseket honosított meg
2. Elképzelhetetlennek tartották, hogy a bolygók a Nap körül keringenek
3. Bolondnak állította be könyvében a pápát

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

7 960 ft 6 490 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 9 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

­nyár
Múlt-kor magazin 2016

• A kenderesi Horthy-kastély
• A görögök olimpiái
• A magyar mennyei tizenegy
• A „focialista forradalom” kulisszái
• Sörgyári wellness
• Darabolós rémdráma 1958-ból
• Szigetvár ostromának török krónikásai
• Zrínyi: Közép-Európa közös hőse
• Így fest egy véres grófnő