Pálffy Géza

A Szent Korona legkorábbi hiteles ábrázolása

Harmincöt esztendeje ismert a magyar tudomány és nagyközönség számára a Szent Korona első hiteles ábrázolása.  Ám  legfőbb  nemzeti  kincsünk  históriájának  egyik  legkülönlegesebb  rejtélyét  azóta sem sikerült  megoldani:  mikor  és  milyen  körülmények  között  keletkezett  a  magyar  korona  legkorábbi autentikus  ábrázolása?  Szerzőnk,  a  Magyar  Tudományos  Akadémián  2012  júliusában  létrejött „Lendület”  Szent  Korona  Kutatócsoport  vezetője  arról  számol  be,  miként  sikerült  megoldani  az említett rejtélyt

Az eddigi elképzelések

A  Szent  Korona  legrégibb  hiteles  képe  egy  napjainkban Münchenben  őrzött  kétkötetes  munka  első részében  maradt  fenn;  ennek  kezdőlapján  az  1555-ös  évszám  olvasható.  A  korona  annak illusztrációjaként díszeleg ott, hogy a szerző elmeséli, miként szerezte vissza 1463 júliusának végén, a bécsújhelyi  tárgyalásokat  követően  Hunyadi  Mátyás  király  III.  Frigyes  császártól  a  magyar felségjelvényt. Azt ugyanis még 1440-ben Habsburg Albert magyar király özvegye, Erzsébet királyné ellopatta  Visegrádról  az  udvarhölgyével  (Kottanner Jánosnéval),  majd  a  csecsemő  V.  László megkoronázása  után  Ausztriába  vitte.  A  kétkötetes  kódex  az  1570-es  évek  elején  a  Fugger  család könyvtárából került a müncheni bajor hercegi, majd később a Bajor Állami Könyvtárba.

A fenti információkkal  magyarázható, hogy a koronaábrázolás keletkezéséről számos elképzelés született. Bár a munka második kötete még 1550-es évekbeli eseményekről is beszámol, egyes kutatók ezzel nem törődve egyenesen a korona III. Frigyes általi birtoklásának idejére (1440–1463), mások a német  vélemények  hatására  1547  és  1555  közé  vagy  pontosabb  időpont-megjelölés  nélkül  a  XVI. századra teszik az ábrázolás megszületését. Még akik tisztában vannak a kötetek XVI. század közepi keletkezési idejével, azok is gyakran feltételeznek koronaábrázolásunkhoz vagy Mátyás, vagy Jagelló-kori előképeket. Mindeközben egykori Fugger-birtoklásának köszönhetően a magyar kutatás túlnyomó többsége a munkát  a  Fugger  család  történetének,  röviden  Fugger-krónikának  tartja.  Sőt,  e  feltételezésre  építve széles körben elterjedt az a vélekedés, miszerint a korona egy ideig a Fuggerek birtokában volt, akik ugyan  nem  használták  rendeltetésszerűen  a  magyarok iránti  ellenszenvük  miatt,  de  legalább lerajzoltatták. Végül a koronakutatók egy része Szűz Máriát véli felfedezni a koronakép közepén. Az újabb kutatások alapján mindezek az elképzelések csaknem teljességgel hibásnak nyilváníthatóak.

A teljes cikk a 2014 őSZ számunkban olvasható.

Rendelje meg a kiadványt!
megrendelem a számot
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2016. téli száma