Szenzációs Krisztus-relief került elő a siklósi várnál

2014. október 22. 15:29

Az MNM-NÖK Műemléki Kutatási Osztályának művészettörténésze, Bartos György egy Fájdalmas Krisztust ábrázoló kőfaragványt fedezett fel és bontott ki a falazatból.

Korábban

Folytatódik a siklósi vár felújítása

A siklósi várban az 1950-60-as évek műemléki kutatási és helyreállítási munkáinak folytatásaként 2004-ben indult újabb restaurátori, régészeti és művészettörténeti kutatások már eddig is számos fontos részlettel gazdagították a vár építéstörténetéről való tudásunkat. Ezekre alapozva 2011-re elkészült a déli és a keleti szárnyban a múzeum-rekonstrukció, valamint megújult a késő gótikus várkápolna is, melyet Horler Miklós „a magyar középkor alkonyának megrázó hattyúdala”-ként méltatott.

2013-14-ben a kutatás, majd a - most befejeződő - kivitelezési munka az északi és a nyugati szárny homlokzatain folytatódott. A homlokzati vakolatok leverése közben a falkutatói megfigyelést Bartos György művészettörténész, a Magyar Nemzeti Múzeum - Nemzeti Örökségvédelmi Központ Műemléki Kutatási Osztályának főmuzeológus kutatója végezte. Ennek során számos - a török kori és barokk falakba másodlagosan, falazókőként beépített - gótikus és reneszánsz kőfaragványt azonosított, dokumentált, illetve néhány különösen érdekes darabot ki is bontott a falakból. Közülük a legjelentősebbek az 1971-ben Szakál Ernő által töredékeiből rekonstruált, gótikus zárterkély újabb faragványai és egy oroszlán-címeres töredék.

A kutatás legvégén, utolsó darabként egy szenzációs lelet került elő: egy igen finoman megmunkált kőhasáb az alaposabb vizsgálat, majd a kibontás során igazi műalkotásnak bizonyult. A kiváló szobrászmunkával készült relief Fájdalmas Krisztust (latinul: Vir dolorum) ábrázolja a sebeivel. A képeken a kibontás különböző fázisai láthatók. A kutató valószínűnek látja, hogy a szobor a Garai-kori (még az 1507-15 között felépített szentély nélkül működő) várkápolnához tartozott, talán egy szentségtartó, vagy inkább egy oltár felső elemeként, amely a vár és a kápolna Garai Jób-féle átalakításakor készülhetett. A nyugati homlokzati falba feltehetően 1543-ban, Siklós törökök általi elfoglalásakor építhették be, amikor a várkápolnát - berendezését eltávolítva - dzsámivá alakították át. Az ostrom során szétlőtt nyugati szárny helyére azonnal falat építettek, s ennek építői (bizonyára keresztények) olyan kegyelettel és gondossággal építették be a Krisztus-reliefet, hogy az szinte teljes épségben került elő.