Százmilliókat érhet a Neil Armstrong által holdporral megtöltött zsák
2017. július 17. 13:02 MTI
A becslések szerint 2-4 millió dollárért (540 millió-1 milliárd forintért) kelhet el a Sotheby’s aukciósház júliusra meghirdetett New York-i árverésén az az apró, cipzáras zsák, amelyet Neil Armstrong töltött meg holdi porral az emberrel történő első holdra-szálláskor.
Korábban
Armstrong körülbelül 500 grammnyi holdi port és kőzettörmeléket gyűjtött be a holdfelszín Nyugalom Tengerének nevezett régiójából. Az Apollo-11 történelmi küldetése során használt szinte összes felszerelést a washingtoni Smithsonian Múzeumban őrzik. Egy közelmúltbeli bírósági döntés lehetővé tette, hogy Armstrong „porzsákja” legyen a misszió egyetlen, magánkézben lévő darabja.
A zsákról évtizedeken át nem lehetett hallani, egészen 2016-ig. Ekkor kiderült, hogy 2014-ben három különböző alkalommal is megpróbálták eladni egy kis aukciósházon keresztül, ám egyetlen ajánlat sem érkezett. Egy évvel később ismét árverésre került és végül 995 dollárért cserélt gazdát. Az új tulajdonost érdekelte, hogy mit is vásárolt, ezért elküldte az amerikai űrkutatási hivatalnak, (NASA), amelynek szakemberei megállapították, hogy a zsákban lévő por a Holdról származik, méghozzá az Apollo-11 landolási helyszínéről, a zsák belsejébe nyomtatott alkatrészszám pedig megegyezik a küldetés során használt szennyezés elleni védőzsák számával.
A zsák jelenlegi tulajdonosa azt tervei, hogy különböző jótékonysági szervezetek támogatására fordítja az eladási ár egy részét. Az emberrel történő első holdra-szállás 48. évfordulójához időzített július 20-i aukció tételei között szerepel egy kép, amelyet Armstrong készített a Holdon álló Buzz Aldrinról. A szakértők szerint a felvétel leütési ára akár a négyezer dollárt is elérheti. Licitálni lehet továbbá arra a repülési tervre is, amelyet a Földre való visszatéréshez használtak az asztronauták.
Az Apollo-11 1969. július 16-án indult útnak Neil A. Armstrong parancsnokkal, Michael Collins és Edwin E. Aldrin űrhajósokkal a fedélzetén. A parancsnoki kabin, a műszaki egység és a holdkomp egy száz méternél is magasabb hordozórakéta orrában kapott helyet. Az űrhajó július 19-én pályára állt a Hold körül, Armstrong és Aldrin másnap a Sas (Eagle) névre keresztelt holdkomppal megkezdte a holdra szállást. A Sas 1969. július 20-án szállt le. Neil Armstrong volt az első ember, aki idegen égitest felszínére lépett. „Kis lépés egy embernek, nagy ugrás az emberiségnek” – hangzottak el akkor az űrhajós mára legendássá vált szavai.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2010
- Az aradi vértanúk özvegyei
- Jan van Eyck és a Rózsa-regény
- A végzetes vonzerejű asszony
- Rosszéletű nők kalandjai a szabadságharc idején
- Hová lettek a bűnösök?
- Erős, mint a Bors, avagy az első magyar munkásmozgalmi kalandfilm
- A mélység titka: magyar roncskutatók víz alatti kalandjai Fokvárostól a Balatonig
- Az eredeti Széchenyi az igazi
- Charles Lindbergh pálfordulása a technikai vívmányoktól a környezetvédelemig
- Nem nyerte el a korabeli kritikusok tetszését Beethoven IX. szimfóniája 09:50
- Eredetileg veszélyesnek tartották a Nagy-Britanniát és Franciaországot összekötő alagutat tegnap
- Érvénytelen házasságok és törvénytelen gyermekek tarkították Anglia történelmét tegnap
- Rooselvelttől kapott segítséget a nácik elől menekülő Freud tegnap
- Hazugságok sora kísérte Peary északi-sarki expedícióját tegnap
- Épített fény címmel nyílt kiállítás Lucien Hervé munkáiból a zürichi Le Corbusier-pavilonban tegnap
- Harci bemutatók és ókori játékok is várják a látogatókat az aquincumi Floralián tegnap
- Sosem tudott egészen kiteljesedni az egyik legkeresettebb rendező, Orson Welles tegnap