Öt hírhedt női kalóz

2015. október 29. 15:21

A tengerészek közt évszázadokon át igen mélyen élt az a hiedelem, hogy egy nő a fedélzeten hatalmas balszerencsét hoz. Általában így gondolták ezt a kalózok is, ám ez az erős félelem nem akadályozott meg néhány magabiztos hölgyet abban, hogy ne csupán a hajóra lépjenek, hanem még az irányítást is átvegyék a férfiaktól. Összeállításunkban a történelem öt legkegyetlenebb női kalózát mutatjuk be.

Anne Bonny és Mary Read

Prostituált a kalózsereg élén

Az újkor egyik legbefolyásosabb fosztogatója pályafutását egy kínai bordélyban kezdte. Csen Ji-sao (jelentése: Csen felesége) a dél-kínai Kanton városának egyik prostituáltja volt, aki megcsinálta a szerencséjét és sikerült felkapaszkodnia a „ranglétrán”, miután 1801-ben feleségül ment a korabeli Kína egyik leghatalmasabb kalózához, Csenhez. Férj és feleség jól megértették és kiegészítették egymást, s hamarosan a Távol-Kelet egyik legfélelmetesebb kalózseregének vezetőivé váltak. Hatalmuk csúcsán közel száz hajó és több mint ötvenezer ember felett rendelkeztek, ekkora erővel pedig szinte büntetlenül fosztogathatták a part menti falvakat, a helyi halászhajókat és a dél-kínai kereskedelmi dzsunkákat.

Csen 1807-es halála után Csen Ji-sao ügyesen manőverezve mit sem vesztett hatalmából: feleségül ment az egyik hadnagyához, korábbi szeretőjéhez, Csan Paóhoz. A következő években a fosztogatások tovább folytak, kiterjedtek egész Délkelet-Ázsiára, és a flotta olyan erős lett, hogy a legtöbb korabeli állam haditengerészete megirigyelhette volna.

Kínai dzsunkák 1850 körül

Csen Ji-sao összeállított egy igen szigorú magatartáskódexet kalózai számára. Lefejezéssel büntette a nők megerőszakolását, a dezertálóknak pedig letépték a fülüket. Az asszony véres uralma hatalmas veszteségeket okozott a kínai kormánynak, amely 1810-ben a britek és a portugálok segítségét kérte, ám még a komoly haditechnikával felfegyverzett európai hajókkal felvonuló flottát is szétzúzták a kalózok. A kínai kormány kétségbeesésében amnesztiát ajánlott fel minden kalóznak. Ezt Ji-sao és férje elfogadta minden kalóz nevében, az egyezség szerint vagyonukat megtarthatták, büntetlenségben részesültek, azonban le kellett térdepelniük a hivatalnokok előtt. Csan Pao hivatali állást kapott a kínai kormánynál, az asszony pedig – kalózvezéreknél szinte páratlan módon – „nyugdíjba” vonulhatott. Életének hátralevő részében szerencsejátékból élt egészen 1844-ben, 69 éves korában bekövetkező haláláig.

Címkék
Galériák
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Kínai dzsunkák 1850 körülA Clew-öböl, ahol Grace megtámadta az ellenséges hajókatA bostoni kikötő a 19. század végén

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2016. téli száma