Olyan rossz verseket írt fiatalon Rejtő Jenő, hogy meg sem próbálta őket publikálni
2017. február 23. 12:22 MTI
Mindeddig kiadatlan Rejtő Jenő-szövegek mellett a szerző fiatalkori verseiből is válogat A megtalált tragédia című emlékkötet - hangzott el az M1 aktuális csatorna csütörtöki műsorában. A versek érdekessége, hogy gépiratosak, tehát kiolvashatók, és aláírásként csak annyi szerepel, hogy Jenő.
Korábban
A rendkívüli népszerűségnek örvendő író életéről korábban kevés adat állt az irodalomtörténet és a közvélemény rendelkezésére, egyrészt mivel nem igazán kutatták, másrészt Rejtő Jenő sem igen igyekezett nyomot hagyni maga után. "Írt naplót, csak Rejtő Jenő nagyon csúnyán írt. Nekem először beletört a bicskám" - mondta a műsorban Thuróczy Gergely, a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) kutatója és a kötet szerzője. Hozzátette: Rejtő fiatal korában, 1923-tól, 18 éves korától kezdve verseket is írt.
"Ezek nagyon rossz versek, de erre azt szoktam mondani, hogy ki az, aki kamaszkorában nem költőnek készül. Rejtő is annak készült. Annyi jó ízlés volt benne, hogy meg se próbálta őket publikálni" - fogalmazott. A kötet, hogy mégis bemutassa a szerző indulását, felvonultat több fiatalkori Rejtő-verset is, de csak "nagyon válogatottan" és kommentárral közreadva.
"A versek érdekessége, hogy gépiratosak, tehát kiolvashatók, és aláírásként csak annyi szerepel, hogy Jenő" - mutatott rá Thuróczy Gergely, aki szerint a Reich Jenőként született szerző ekkor már nem akarta használni eredeti nevét, de még nem talált rá a Rejtő vezetéknévre sem. Az utóbbi néven egyébként leginkább operettszerzőként lett ismert a korabeli közönség előtt, hiszen legsikeresebb könyveit, így a légiós történeteket is P. Howard álnév alatt írta.
A kutató elmondta azt is, hogy reményei szerint fognak még felbukkanni kiadatlan Rejtő-szövegek. A PIM-ben őrzött Rejtő-anyag csak töredéke a teljes hagyatéknak, ráadásul nem egészen összetartozó kéziratokat tartalmaz. A 20. század nagyon megtépázta a Rejtő-kéziratokat. Bár anekdotikus fordulatnak tűnhet, de tényleg igaz, hogy 1956-ban Rejtő-kéziratokat is felhasználtak fűtésre. A hányattatások miatt számos műve csak töredékesen került elő, de még annál is több van, amiből egyetlen sor sincs meg - tette hozzá Thuróczy Gergely, aki jelenleg Rejtő Jenő utolsó, Tatjána című kisregényét igyekszik sajtó alá rendezni.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Ókor
- Árulók árnyékában: Julius Caesar valódi merénylői
- Így buktak el az iráni sivatag ősi városai
- Megtalálták II. Ramszesz fáraó szobrát
- Hét bizarr orvosi kezelés a történelemből
- Római és Árpád-kori leleteket mutatnak be Hódmezővásárhelyen
- De pontosan mit is adtak nekünk a rómaiak?
- Inkább egy pogány ünnephez, mintsem Szent Bálinthoz köthető a „szerelmesek napja”
- A modern módszerek feltárják a lápi múmiák valódi múltját
- Az ágyi poloska is a rómaiakkal érkezhetett Britanniába
- Az utolsó inka szabadságharcos, II. Túpac Amaru kivégzésével kihalt a dinasztia is 08:20
- Bátyja nyomdokaiba lépett, mégis külön utat járt be Sinkó László tegnap
- A dzsungelben veszett nyoma az El Doradót kereső Fawcettnek tegnap
- Varrógép hajtotta az első elektromos szakállcsiszolót tegnap
- Március 18-án teremtette Isten a világot a középkori emberek szerint tegnap
- Különleges vígjáték bemutatójára készül a Békéscsabai Jókai Színház tegnap
- 10 tény a gyógyító királyokról tegnap
- Bátran harcolt hazája szabadságáért Rómer Flóris, a magyar régészet úttörője tegnap