Német kitüntetést kaptak az 1944-es varsói felkelés harcosai
2015. április 17. 10:37 MTI
Első ízben tüntette ki Németország az egyik legmagasabb elismeréssel, a szövetségi érdemkereszttel az 1944-es varsói felkelés harcosait. "Önök mérhetetlen szenvedéseken és mély megaláztatáson mentek át" - mondta Rolf Nikel varsói német nagykövet a húsz veteránnak a nagykövetségen tartott ünnepségen, amelyen átadták a kitüntetéseket.
Korábban
"Megtapasztalták egy olyan embertelen rendszer erejét, amely kíméletlenül bánt az ellenfeleivel" - tette hozzá. Mintegy ötvenezren - többségükben fiatal cserkészek és a Honi Hadsereg (Armia Krajowa) katonái - fogtak fegyvert a londoni emigráns lengyel kormány parancsára a náci megszállók ellen 1944. augusztus 1-jén.
"Vegyesek voltak az érzelmeink. Haboztunk, hogy elfogadjuk-e ezt a kitüntetést. Nem tettünk semmit Németországért, Lengyelországért harcoltunk" - mondta a kitüntetettek egyike, a 86 éves Leszek Zukowski. "De némi gondolkodás után arra jutottunk (...), hogy ez egyfajta közeledés. A jövőért tettük, a megbékélésért, az országaink közötti együttműködésért" - tette hozzá Zukowski, aki a Honi Hadsereg Nemzetközi Szervezetének elnöke is.
"Önök bebizonyítják, hogy lehetséges a megbékélés, lehetséges, hogy az áldozatok megszorítsák a múltbeli bűnözők leszármazottainak a kezét" - hangoztatta Nikel nagykövet. A lengyel veteránok német kitüntetésének ötlete tavaly júliusban merült fel, a lengyel elnök berlini látogatása alatt. Bronislaw Komorowski akkor a varsói felkelés 70. évfordulójára rendezett kiállítás felavatására érkezett a német fővárosba lengyel veteránok kíséretében.
A varsói felkelés 63 napig, 1944. augusztus 1-jétől október 3-ig tartott. A felkelést irányító náci-, és egyben kommunistaellenes lengyel földalatti Honi Hadsereg fő célja az volt, hogy még a Vörös Hadsereg érkezése előtt felszabadítsa a fővárost a német megszállás alól. Ezzel azt szerette volna elérni, hogy javítsa a lengyel emigráns kormány nemzetközi pozícióját, és akadályozza Lengyelország bolsevizálását. Az egyenlőtlen harcban a felkelés elbukott, 16 ezer felkelő elesett vagy eltűnt, 20 ezren megsebesültek, 15 ezren fogságba estek. A polgári áldozatok száma 180 ezer volt. A kapituláció után a nácik félmillió lakost űztek el a fővárosból, Varsót pedig - Hitler utasítására - a földdel tették egyenlővé.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2010
- Az aradi vértanúk özvegyei
- Jan van Eyck és a Rózsa-regény
- A végzetes vonzerejű asszony
- Rosszéletű nők kalandjai a szabadságharc idején
- Hová lettek a bűnösök?
- Erős, mint a Bors, avagy az első magyar munkásmozgalmi kalandfilm
- A mélység titka: magyar roncskutatók víz alatti kalandjai Fokvárostól a Balatonig
- Az eredeti Széchenyi az igazi
- Charles Lindbergh pálfordulása a technikai vívmányoktól a környezetvédelemig
- Ferenc Józsefet is elkápráztatta a Lumière testvérek mozgóképelőadása tegnap
- Manstein tábornok terve vitte sikerre a Franciaország elleni német hadjáratot tegnap
- Sokáig tagadta a maffia létét az Egyesült Államokban az FBI legendás vezére tegnap
- Együttműködésről állapodott meg a Magyar Nemzeti Levéltár és a Magyar Batthyány Alapítvány tegnap
- A Rubik-kocka lesz a pécsi Zsolnay Fényvesztivál versenyének fő témája tegnap
- Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye is megtekinthető a PIM kiállításán tegnap
- Végrendeletében tiltotta meg Fred Astaire, hogy életéről film készüljön tegnap
- Versenyt futottak a nagyhatalmak a német tudósokért a 2. világháború után tegnap