Nem élhetett teljes életet Dolly, a klónozott bárány

2016. július 5. 08:35 MTI

Húsz éve, 1996. július 5-én született meg Skóciában a világ első, testi sejtből klónozott emlőse. A Dolly névre keresztelt nőstény bárány hat és fél évet élt. Preparátuma 2003-ban került be az Edinburghi Királyi Múzeumba, ahol négy lábán állva, fejét kissé oldalra hajtva fogadja a látogatókat. 

Dolly

A klónozás a genetikailag azonos, magasabb rendű szervezetek ivartalan szaporítással, mesterséges módon való "lemásolása". A probléma régóta foglalkoztatta a tudósokat: a később orvosi Nobel-díjjal kitüntetett német Hans Spemann már 1928-ban sikeres sejtmagátültetést hajtott végre kétéltűsejtekben, amivel a klónozási technikák előfutárává vált. A sejtmag-átültetéses klónozás kétéltűekben elért eredményei igen kecsegtetőek voltak, az emlősökön végzett próbálkozások azonban rendre kudarcot vallottak. Elsőként 1986-ban sikerült emlőst klónozni, Steen Willadsen dán kutató Cambridge-ben juhembriók sejtmagjának átültetésével hozott létre új egyedet. Az Edinburghi Egyetem állatkutatásokra specializálódott Roslin Intézetében az ő módszerének alkalmazásával jött világra 1995-ben Megan és Morag, két embrionális sejttenyészetből sejtmagátültetéssel létrehozott juh.

A később lovaggá ütött Ian Wilmut és Keith Campbell vezetésével, a PPL Therapeutics biotechnológiai cég bábáskodásával és anyagi támogatásával a legszigorúbb titoktartás mellett folytatott kutatások 1996-ban hoztak áttörést. Július 5-én megszületett az első felnőtt egyed testi sejtjéből sejtmagátültetéssel létrehozott, genetikailag azonos emlősutód, Dolly bárány. Létezését 1997. február 22-én tette közhírré a sajtó, a bejelentést szokatlan módon reklámozták: a kisfilmben skót tudósok birkákkal játszanak együtt. Az emlőmirigy-sejtből klónozott jószágot létrehozói Dolly Partonról, a szavaik szerint "mély benyomást keltő" keblekkel rendelkező amerikai country-énekesnőről nevezték el.

Dolly életre hívásában - a kutatók mellett - három birka vett részt. A klónozni kívánt, finn dorset fajtájú nőstény házi juh emlőmirigyéből kivett sejt magját egy másik nőstény sejtmagjától megfosztott, nem megtermékenyített, de érett petesejtjébe juttatták, miután a két sejt sejtciklusát szinkronizálták. A petesejtet egy skót blackface (fekete pofájú) juhtól vették, hogy a laikusok számára is szemmel látható legyen majd a klónozás eredménye. A petesejt természetes megtermékenyítésekor megfigyelhető energiaváltozást elektromos áramlökéssel szimulálták. Az osztódásnak indult petesejtből blasztocisztává (hólyagcsírává) fejlődött embriót egy harmadik anyajuh méhébe ültették be, amely kihordta a terhességet. Dolly megszületése egyben a "végdifferenciálódott" testi sejtek teljes egyedfejlődésre való képtelenségének dogmáját is megcáfolta.

Dolly biztonsági okokból egész életét a Roslin Intézetben töltötte. 1998 és 2001 között hat utódot hozott a világra, 1998 áprilisában Bonnie-t, utána ikreket, majd hármas ikreket ellett. Egészségi állapota sohasem volt kifogástalan, négyéves korában ízületi gyulladást, majd súlyos tüdőbetegséget kapott. Szenvedéseit látva 2003. február 14-én, hat és fél éves korában elaltatták. A juhok átlagos életkorának feléig élt állat tetemének boncolása azt mutatta, hogy egy általános juhbetegségben, retrovírus okozta tüdőrákban szenvedett, ami a zárt térben tartott állatokra különösen veszélyes, mert immunrendszerük nem fejlődhet ki rendesen. A betegség kialakulását nem hozták összefüggésbe a klónozással. Dolly testét az utókor számára is megőrizték, preparátuma 2003-ban került be az Edinburghi Királyi Múzeumba, ahol négy lábán állva, fejét kissé oldalra hajtva fogadja a látogatókat. 2005 szeptemberében Budapesten is kiállították, a Millenáris parkba költözött Csodák Palotája megnyitójának sztárja volt.

Dolly sikeres életre hívása új lendületet adott az emlősök sejtmagátültetéses klónozásának. 1997-ben megszületettek az első genetikailag módosított sejtekből létrehozott juhok: Polly és Molly klónozott és egyben transzgenikus állatok voltak. A kutatók azóta szarvasmarhákkal, disznókkal, szarvasokkal, lovakkal, bikákkal, juhokkal és muflonokkal egyaránt sikeresen kísérleteztek. Klónozással gyógyíthatók lesznek az emberek genetikai betegségei is, megmenthetővé válnak a kihalással veszélyeztetett fajok, és életre kelthetők lesznek a már kipusztultak. Spanyolországban például már évek óta próbálkoznak a 2000-ben kihaltnak nyilvánított beceite kőszáli kecske (bucardo) lefagyasztott sejtjeiből való feltámasztásával. A klónozás új távlatokat nyitott a modern orvostudomány és a biotechnológia előtt, de súlyos etikai kérdéseket vet fel. A törvényi szabályozás napjaink fontos feladata: úgy kell megakadályozni a visszaéléseket, hogy közben ne gátolják a valóban hasznos alkalmazást. A humán embriókkal való bárminemű manipulációt világszerte tiltják.

Címkék
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. őszi száma