Négyzetes háló alaprajzú a guatemalai maja város

2015. április 30. 18:11

Egyedi, a maja városokra egyáltalán nem jellemző rácsminta szerint épült meg a guatemalai Petén megyében található Nixtun-Ch'ich' ősi települése a város területén feltárásokat végző régészek szerint.

maják

A lapos tetejű piramisairól ismert Nixtun-Ch'ich' a preklasszikus korban (i.e. 1000-i.sz. 300), nagyjából i.e. 600 és i.e. 300 között volt lakott, abban az időben, amikor megjelentek az első városias települések a mai guatemalai Petén tartomány párás dzsungeleiben. Nixtun-Ch'ich' azért számít kivételesnek, mert rajta kívül nem ismerünk olyan maja települést, amelynek alaprajza négyzetes háló lenne, állítja a New York-i Quenns College professzora.

Timothy Pugh a felfedezésről az Amerikai Régészeti Társaság éves, San Franciscóban tartott közgyűlésén beszélt. Itt azt is elmondta, hogy bár a Mexikóvárostól mintegy 30 kilométerre északkeletre fekvő Teotihuacan alaprajza szintén négyzetes háló, a romváros nem tekinthető majának, és eddig nem találtak kapcsolatot közte és Nixtun-Ch'ich' között.

Az amerikai kutató még 1995-ben kezdte meg a város kutatását. Azóta kiderült, hogy Nixtun-Ch'ich' fő ceremoniális felvonulási útvonala kelet-nyugat irányú volt, nagyjából végig nyílegyenes, mindössze 3 fokkal "hajlott" el keletre. Ezen vonal mentén 15 épület sorakozott, köztük azok a lapos tetejű piramisok, amelyek egykor 30 méter magasra nyúltak, s amelyek tetejére néhány lépcsőt megmászva lehetett eljutni.

Maja

Nixtun-Ch'ich' alaprajza

A felvonulási útvonal legvégén, a keleti oldalon terült el maga a város. Az itt kialakított platformnál egymással szemben helyezkedtek el a piramisok és az adminisztratív épületek, ún. triadikus alakban - az ehhez hasonló elrendezés több korai maja városnál is megfigyelhető. A lakóépületek a felvonulási útvonal északi és déli végénél, szintén rácsos alaprajz szerint lettek kialakítva.

Az ásatások során a kutatók megtudták, hogy nagyon sok épületet fehér vakolattal vontak be, ami szinte az egész városnak különleges, fényes hatást kölcsönzött. Nixtun-Ch'ich' - bizonyára vallási megfontolásból - keleti tájolású, és a nap mozgását követi, a települést pedig földből és kőből épült városfal védte a betolakodóktól.

Ugyan Nixtun-Ch'ich' távolról valóban elkápráztathatta az utazót, a lakosok valószínűleg nem lehettek túl boldogok a falai között, mivel kényelmetlenül érezhették magukat egy ennyire szabályos elrendezésű városban. "A legtöbb maja város szépen elterül: utak vannak bennük, de az alaprajzuk nem négyzetes háló, mint Nixtun-Ch'ich' esetében" - magyarázta Pugh, hozzátéve, hogy a többi maja városban "sokkal nagyobb a tér és kevésbé szabályosak".

Címkék
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. őszi száma