2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Királysír lehet a titokzatos teotihuacani piramis alatt

2015. április 27. 13:20

Higanyra bukkantak a mexikói Tollaskígyó temploma alatt folyó feltárások során, ami a régészek feltételezései szerint egy királysír vagy egy rituális kamra jelenlétére utalhat. Ez azért lenne szenzációs felfedezés, mert Teotihuacan területén eddig még soha nem találtak uralkodói sírt.

Sergio Gómez mexikói régész pénteken bejelentette, nagy mennyiségű folyékony higanyra bukkant a mexikói Teotihuacan romvárosában található Tollaskígyó temploma alatti kamrában - közölte a Reuters hírügynökség. A templom a harmadik legnagyobb piramis a Mexikói-völgy északkeleti részében fekvő romváros területén.

Teotihuacan (nevének jelentése: "a hely, ahol az emberek istenekké válnak") Mexikóvárostól 40 kilométernyire északkeletre található. Nevét a térségben 1300 körül megérkező aztékok adták abban a hiedelemben, hogy az istenek Teotihuacanban gyűlnek össze, hogy megteremtsék az utolsó, ötödik világot.

A város i.e. 100 és i.sz. 750 között élte virágkorát, egykor százezer lakosa volt. Alaprajza négyzetes háló, amely a központi, északkelet irányú, több mint egy kilométer hosszú főút, a "Holtak útja" köré szerveződött. Az út a Hold-piramisnál végződik, két oldalán templomok romjai sorakoznak. A Nap-piramis 75 méter magas, alapja 222-szer 225 méter, a Hold-piramis valamivel kisebb; mindkettőt sötétvörösre festették. A széles főutcát az úgynevezett Fellegvár zárja le, a Tollaskígyó (Quetzalcoatl) romos állapotban lévő templomával.

Gómez hat éven keresztül végzett ásatásokat az alagútban, amelyet 1800 év után, még 2003-ban nyitottak meg. Tavaly novemberben a Gómez vezette kutatócsapat bejelentette, hogy az alagút végén, 15-18 méter mélyen három kamrát találtak, a bejáratoknál pedig mintegy 50 ezer régészeti lelet került elő: többek között jádekőből készült szobrok, jaguárcsontok, valamint egy gumilabdákkal és faragott kagylóhéjakkal teli doboz. Az áldozati ajándékok mennyisége arra enged következtetni, hogy a Nap-piramis és a Tollaskígyó temploma között húzódó alagút uralkodói sírkamrákhoz vezet - jelentette be Gomez.

A mexikói Nemzeti Antropológiai és Történeti Intézet (INAH) kutatója higanyt is talált az alagútban; az elemi állapotban ezüstös, fémszínű, szobahőmérsékleten is folyékony halmazállapotú, mérgező nehézfémről nem tudni, hogy milyen gyakorlati célt szolgált Mezoamerikában, ám ahogy azt Rosemary Joyce, a kaliforniai Berkeley Egyetem antropológusa is elmondta, három olyan közép-amerikai lelőhely is ismert, ahol már találtak higanyt.

Gómez úgy gondolja, hogy a higany nem lehet más, mint egy jel, amely egy királysírhoz vezetheti a régészeket, s ez azért lenne szenzációs felfedezés, mert Teotihuacan területén eddig - az évtizedek óta folyó ásatások ellenére - még soha nem találtak uralkodói sírt.

Az ásatásvezető szerint a higany az "alvilág folyóját vagy tavát" szimbolizálhatja, amely véleményt Annabeth Headreck, a Denveri Egyetem Teotihuacanra és mezoamerikai művészetre specializálódott kutatója is osztja - szerinte ezt úgy kell elképzelnünk, mint az élők és holtak birodalmát elválasztó határfolyót, a görög mitológiából ismert Styxt. "A tükröződő felületére úgy tekintettek akkoriban, mint amelyen keresztül betekintést nyerhetnek a természetfeletti világba, vagy esetleg a jövőbe láthatnak rajta" - fogalmazott.

A régmúlt emberét mindig is ámulatba ejtette, ha egyes tárgyak, illetve anyagok felületén csillogást tapasztalt, a folyékony higany ezért "bizonyos értelemben mágikus lehetett, olyasvalami, amelynek szimbolikus vagy rituális célja volt", fejtette ki Joyce. Persze nem a higany volt az egyetlen ilyen anyag, nagyon sok rituális tárgy készült például csillámból, ezekből a csillogó fényű (innen a név), többé-kevésbé tökéletesen átlátszó és erősen rugalmas, kristályalakú szilikát-ásványokból.

Egy királysír esetleges megtalálása azért is lenne jelentős felfedezés, mert a régészek így közelebb kerülhetnének annak a kérdésnek a megválaszolásához, hogy miként irányították Teotihuacant - s nem mellesleg végre megerősítést nyerne az a teória, miszerint a romvárost éppúgy kormányozták, mint a maja központokat, leszámítva persze a majákra oly jellemző öndicsőítést.

Linda Manzanilla mexikói régész szerint elképzelhető, hogy a királysír Teotihuacan egyik vezetőjének csontjait rejtheti: az ő elmélete szerint a várost négy társuralkodó vezette, és ezzel magyarázható, miért nincs Teotihuacan területén uralkodói palota, illetve egyetlen olyan falfestmény sem, amely a város királyát ábrázolná. Headrick ellenben úgy látja, hogy a várost klánok irányították, amelyek között a kötelék bár erős volt, mégsem alakultak dinasztiává, és a hadsereg biztosította a vezetők hatalmat. Szerinte Teotihuacan az egymással rivalizáló társadalmi csoportok terepe volt: az elit, a hadsereg, a kereskedők és a papság versengett egymással a nép kegyeiért és a hatalom kizárólagosságáért. 

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár