Miért nem használnak vezetéknevet a brit királyi család tagjai?

1917 előtt a brit királyi család tagjai egyáltalán nem használtak vezetékneveket. Addig csak a keresztnév, valamint annak a háznak vagy dinasztiának a neve létezett, amelyhez a királyi család tagjai tartoztak – olvasható a Business Insider cikkében. Aztán 1917-ben, amikor V. György már hetedik éve volt hatalmon, elhatározta, hogy a királyi ház nevét Szász-Coburg-Gotháról Windsorra változtatja. A döntést az indokolta, hogy a német név az első világháború idején nem csengett túl jól a britek számára. A Windsor pedig egyszerűen az egyik királyi családi rezidencia, a windsori kastély nevéből származott.

V. György azonban nem csak a dinasztia nevét változtatta meg, hanem azt is elrendelte, hogy a Windsor legyen a királyi család hivatalos vezetékneve. Manapság a királyi családot még mindig Windsor-házként ismerik, és tulajdonképpen a királyi vezetéknév is ez maradt. A helyzet azonban ennél kicsit bonyolultabb. 1947-ben Erzsébet hercegnő (a későbbi II. Erzsébet) hozzáment a dán és görög uralkodóházakból származó, ám a brit királyi haditengerészethez csatlakozó Philip Mountbattenhez (akit Magyarországon Fülöp hercegként ismerünk). Öt évvel később, 1952-ben, apja, VI. György halálát követően elfoglalta a brit trónt, Mountbatten neve és címe pedig innentől kezdve hivatalosan Fülöp edinburgh-i herceg lett.

1960-ban Erzsébet és Fülöp úgy döntöttek, hogy innentől kezdve megkülönböztetik magukat a királyi család többi ágától, és arról rendelkeztek, hogy utódaik a Mountbatten-Windsor nevet fogják viselni. Van azonban egy kivétel: bárki, aki viseli az „Ő királyi fensége...hercege” vagy „Ő királyi fensége... hercegnője” címet, egyáltalán nem kell vezetéknevet használjon. Persze ha szükséges, használhatják a Mountbatten-Windsor nevet – mint például a királynő lánya, Anna hercegnő az 1973-as házassági anyakönyvi kivonatán –, de nem kötelező. 

Vannak emellett, akik – ha szükséges – nem a Windsor-Mountbatten nevet, hanem apjuk, Károly walesi herceg királyi címének megfelelő vezetéknevet használnak: Vilmos és Harry (Henrik) herceg például William Wales és Harry Wales néven katonáskodott. Eugénia és Beatrix hercegnő pedig a York vezetéknevet használja, mivel édesapjuk II. Erzsébet második fia, András a yorki herceg. Anna hercegnő még ennél is továbbment: gyermekei egyszerűen apjuk vezetéknevét, a Phillipset viselik. Az uralkodói pár harmadik fia, Edward wessexi gróf pedig csak a Windsort használja, Mountbatten nélkül.

A lényeg tehát: a királyi család tagjainak vezetékneve hivatalosan Windsor, de a királynő egyenes ági leszármazottjai használhatják a Windsor-Mountbatten nevet is, ha valaha szükségük lesz rá. Vannak, akik az apjuk, vagy a saját címükhöz kapcsolódó terület megnevezését használják vezetékként, legtöbbjüknek – most már a kis György hercegnek és Sarolta hercegnőnek is – azonban elég, ha csak a keresztnevüket használják. A királyi család tagjait nem kötelezi törvényi előírás vezetéknév használatára, és az elődeik által lefektetett szabályoktól is nyugodtan eltérhetnek.  

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Múlt-kor magazin 2018. különszám

• Hitler és a nők 
• Tamáska Mária az "Öreg" árnyékában
• Magyar deportáltak felszabadulása és hazatérése
• Petőfi halála és a túlélés költői
• Kádár János és az ő Piroskája
• A Nagy Háború osztrák–magyar tábori bordélyai
• Vágy és vezeklés
• Rákosi Mátyás 15 évig tartó „gyógykezelése”
• Az elveszett csejtei "Vérgrófnő"