Máig vitatott, hogy pontosan mennyi áldozatot követelt Csehszlovákia megszállása 1968-ban

2017. augusztus 21. 11:20 MTI

49 éve, 1968. augusztus 21-re virradóra vonultak be a Varsói Szerződés hadseregei – köztük a Magyar Néphadsereg is – Csehszlovákiába. Cseh történészek most a levéltári adatok újabb áttanulmányozásával pontosították a megszállás áldozatainak számát.

Egy szovjet katona a megszállás ellen tiltakozó falfirka mellett 1968-ban
Egy szovjet katona a megszállás ellen tiltakozó falfirka mellett 1968-ban

Az Okupace 1968 a její obeti (Az 1968-as megszállás és áldozatai) című, Prágában most megjelent kiadvány szerint 1968 végéig 137 csehszlovák állampolgár halt meg a nagyszabású katonai akció következtében. Eddig 135 áldozatról tudtak a történészek. "A korábbi adatok pontosítását a levéltári anyagok újabb áttanulmányozása és az együttműködés tette lehetővé érintett családokkal, akiktől nagyon sok értékes háttéranyagot és fényképet kaptunk" - jelentette ki a pénteki prágai könyvbemutatón Ivo Pejcoch történész, aki Prokop Tomek történésszel együtt társszerzője az új kiadványnak.

Tomek és Pejcoch évek óta foglalkoznak Csehszlovákia 1968. augusztus 21. virradóra végrehajtott katonai megszállásával. A korábbi, A szovjet megszállás fekete könyve című tanulmányukban 135 áldozat sorsát térképezték fel. A szocialista rendszer hetvenes és nyolcvanas éveiben a témáról nyilvánosan nem volt szabad írni. A rendszerváltás után, az 1990-es években általában 108 áldozatról írtak a szakértők.

Tüntetők és a szovjet katonák

A történészek szerint a bevonulást követő első tíz napban, tehát augusztus végéig mintegy 80 ember halt meg, szeptemberben 23, októberben pedig 18 volt az áldozatok száma. A helyzet azután lett nyugodtabb, hogy a Csehszlovákiában maradt megszálló szovjet katonaság november folyamán fokozatosan elhagyta az utcákat, a köztereket és bevonult a kijelölt kaszárnyákba. Ivo Pejcoch úgy véli, hogy a 137-es szám már nem nagyon változhat.

"Nem lehet ugyan kizárni, hogy még van egy-két áldozat, akiről nem tudunk, de lényeges változásokra már nem nagyon lehet számítani" - mondta újságíróknak a könyvbemutatón. A szerzők megpróbálták a katonai akció szovjet áldozatainak számát is felkutatni és ellenőrizni. A különféle szovjet és orosz tanulmányokban, visszaemlékezésekben 102 áldozatról írnak. Ebből 12 katonát állítólag csehszlovák állampolgárok gyilkoltak meg.

"Több nevet valóban megtaláltunk a csehszlovák levéltárakban is, de gyilkosságról egyetlen esetben sincs szó. Döntően balesetekben, zavaros lövöldözésekkor, italozás következtében meghalt katonákról van szó" - mutatott rá Prokop Tomek. Hozzátette: az ügyeket az akkori csehszlovák állambiztonság vizsgálta ki nagyon alaposan, és ha gyilkosságokról lett volna szó, akkor azt bizonyára nem hallgatják el, hiszen ez bizonyítékul szolgálhatott volna arra, hogy Csehszlovákiában valóban a szocialista rendszert veszélyeztető "ellenforradalom" volt, ahogy ezt Moszkva állította.

Egy szovjet tank belegázol egy prágai épületbe

A két történész szerint a témát véglegesen csak akkor lehet majd lezárni, ha hozzáférhetővé válnak az egyelőre zárt szovjet levéltárakban őrzött dokumentumok. Tomek szerint eddig egyetlen olyan eset - Nikolaj Cvetkov Nikolov bolgár katonáé - ismeretes, amikor egy megszálló katonát valóban csehszlovák civilek öltek meg. A bolgár katona megpróbált elmenekülni egységétől, és útközben egy civil személyautót állított meg. Az autóban utazó férfiak megijedtek a fegyveres katonától, később megtámadták, majd megölték.

A Varsói Szerződés öt tagállamának hadserege - köztük a Magyar Néphadsereg - Moszkva parancsára azért szállta meg 1968 augusztusában Csehszlovákiát, hogy erőszakkal vessen véget a prágai tavasz nevű reformfolyamatnak. Míg a Varsói Szerződés többi tagállamainak katonái az akció után rövidesen visszatértek hazájukba, mintegy 80 ezer szovjet katona 1990 közepéig maradt Csehszlovákiában. A szovjet megszállók tevékenysége következtében a több mint két évtized alatt mintegy 400 csehszlovák állampolgár vesztette életét. A hetvenes és a nyolcvanas években azonban a halálesetek okai már leggyakrabban olyan balesetek voltak, amelyeket a katonai járművek okoztak.

Magazin

Címkék
Galériák
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Tüntetők és a szovjet katonákEgy szovjet tank belegázol egy prágai épületbe
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. őszi száma