Kukkantson a magyar történelem mélyére

Az épület története mellett a levéltári szakmát meghatározó személyek munkásságával ismerkedhetnek meg az érdeklődők. Pauler Gyula (1841–1903) főlevéltárnok elképzelései és a nemzetközi tapasztalatok alapján, Pecz Samu (1854–1922) építész, francia mintára egy neoromán stílusú épületet tervezett az Országos Levéltár új székhelyének. Pecz nevéhez számos budapesti középület (pl. a Fasori Evangélikus Gimnázium, az I. számú Vásárcsarnok, közkeletű nevén Nagycsarnok) megalkotása fűződik. A Bécsi kapu téri palota a maga idejében az ország egyetlen, eredetileg is levéltári célokra szánt, a modern kor kívánalmainak megfelelően készült épülete volt. A belsőépítészi munkák és üvegablakok Róth Miksa (1865–1944) nevezetes műhelyéből kerültek ki. Születésének 150. évfordulójára külön kiállítás is megemlékezik róla a levéltár új kiállítótermében ahol a közelmúltban fellelt újabb üvegablak tervek is megtekinthetők.

A palota az I. világháború után Klebelsberg Kuno gróf (1875–1932) kultuszminisztersége idején nyerte el végleges formáját. A nagy formátumú művelődéspolitikus a kultúrának kiemelt szerepet szánva pénzt és fáradságot nem kímélve törekedett elősegíteni az Országos Levéltár építkezésének befejezését, a levéltárat díszítő szekkók elkészítését, amely Dudits Andor (1866–1944) festőművész munkája. A faliképek a magyar történelem sorsfordító eseményeit ábrázolják. Klebelsberg a 1920-as trianoni szerződés következtében szétdarabolt országot a magyarság történelmi és keresztény múltjára alapozva a kultúra, a tudomány eszközeivel kívánta felemelni. A levéltár Csánki Dezső (1857–1933) főigazgatósága alatt, 1923-tól költözhetett be a palotájába, de az épület teljes egészében csak 1936-ban került a levéltár birtokába.

A Levéltári éjszaka 2015-ben is többféle programot ígér. A fenti témában előadásokat hallgathatnak az érdeklődők, de Vida Péter, a Thália Színház színészének zenés műsora, a gyermekeknek szóló kézműves foglalkozások és történelmi játszóház, a nagyközönség előtt egyébként zárt raktárak megnyitása és különleges iratok bemutatása, valamint Újváry Gábor és Vertal Beatrix Kultúra nélkül nincs Magyarország című könyvének bemutatója is része a programnak. A Bécsi kapu téri rendezvények mellett a levéltár óbudai épületében családtörténettel, családfakutatással foglalkozó előadások, kerekasztal-beszélgetés zajlik, valamint a Magyar ipar 200 éve című kiállítás várja az érdeklődőket.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód

• Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
• Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
• Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
• Így került Erdély 100 éve a románokhoz
• Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
• Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
• Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai