Korát meghazudtoló lendülettel dolgozott a német újjászületés atyja

2017. január 5. 11:37 MTI

141 éve, 1876. január 5-én született Konrad Adenauer, a Német Szövetségi Köztársaság első kancellárja, a német újjászületés atyja. Célul tűzte ki a stabil demokrácia létrehozását, és a háborús vereség utáni elszigeteltség, kiszolgáltatottság leküzdése érdekében az ország csatlakozását az akkor alakuló európai, illetve atlanti szervezetekbe. Mindezt korát meghazudtoló lendülettel tette.

Konrad Adenauer

Kölnben született Konrad Hermann Joseph Adenauer néven. A családi hagyományokat követve katolikus gimnáziumba járt, az állam- és jogtudományi egyetemet Freiburgban, Münchenben és Bonnban végezte. Politizálni 1906-ban kezdett a Centrumpárt tagjaként. 1909-ben már Köln polgármesterének első helyettese volt, 1917-ben pedig őt választották a nagyváros első emberévé.

Tizenhat éven át állt Köln élén, a weimari köztársaság időszakában a legnépszerűbb politikusok között tartották számon. Többször is kancellárjelöltként emlegették, de úgy döntött, hogy a biztos kölni széket nem érdemes kockáztatni a bizonytalan tisztségért. 1921-től 1933-ig a Porosz Államtanács elnökeként is tevékenykedett. A nemzetiszocialisták hatalomra kerülésekor, 1933-ban ő is vereséget szenvedett. A nácik felmentették tisztségeiből, nyugdíjazták, és 1934-ben, majd a Hitler elleni 1944-es merénylet után le is tartóztatták.

1945-ben rövid időre ismét Köln polgármestere lett, majd fokozatosan országos politikussá, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) vezéralakjává nőtte ki magát. 1948-ban a nyugatnémet Parlamenti Tanács alkotmány-előkészítő gyűlésének elnöke lett, egy évvel később a Bundestagban a CDU és a keresztényszocialista CSU közös frakciójának vezetőjévé választották. A konzervatív oldalon sikerült létrehoznia a polgári koalíciót.

Hetvenhárom éves volt, amikor 1949. szeptember 15-én a Német Szövetségi Köztársaság első kancellárjává választották. Célul tűzte ki a stabil demokrácia létrehozását, és a háborús vereség utáni elszigeteltség, kiszolgáltatottság leküzdése érdekében az ország csatlakozását az akkor alakuló európai, illetve atlanti szervezetekbe. Mindezt korát meghazudtoló lendülettel tette. Háromszor, 1953-ban, 1957-ben és 1961-ben választották meg kormányfőnek, nevéhez fűződik az úgynevezett kancellári demokrácia kialakítása.

1955-ig a külügyminiszteri tisztséget is ellátta, 1954-re sikerült rendeznie a kapcsolatot a nyugati megszálló hatalmakkal, eloszlatta a Németország megerősödésétől tartó aggodalmakat. Csatlakozott Robert Schuman francia külügyminiszter tervéhez, és szorgalmazta Németország belépését a Montánunióba, fontos szerepet szánt országának a formálódó Európai Gazdasági Közösségben. 1963-ban barátsági szerződést írt alá De Gaulle francia elnökkel, és Izraellel is megállapodott a kárpótlásról, valamint a diplomáciai kapcsolatok rendezéséről.

Gazdasági miniszterével, Ludwig Erharddal együtt a német gazdasági csoda megalapozójának számít, intézkedéseik révén sikerült megteremteni a szociális piacgazdaság egyik mintapéldáját, a klasszikus jóléti államot. A kettészakított Németország ügyében mindvégig az egyesítés mellett foglalt állást. Markánsan antikommunista politikát folytatott, miközben 1955-ös moszkvai látogatása alkalmával sikerült elérnie az utolsó német hadifoglyok elengedését. Az 1961-es választásokon a CDU/CSU elveszítette abszolút parlamenti többségét, és fokozatosan Adenauer is veszített népszerűségéből. Két évvel később lemondott a kormányfőségről, utóda Ludwig Erhard lett.

Az európai egység fáradhatatlan híve kilencvenegy éves korában, 1967. április 19-én halt meg Rhöndorfban. Több mint tizennégy éven át ült a kancellári székben, személye nemcsak hazájában, de egész Európában nagy tiszteletnek örvendett. Emlékét nevét viselő alapítvány is őrzi. 2015-ben a budapesti Városligetben köztéri mellszobrot állítottak tiszteletére a nevét viselő úton.

Címkék
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2016. téli száma